Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A hódok ádáz gátépítésbe kezdtek Toronyban, az Aranypatakban is - árvizet okozhatnak

Egyre súlyosabb költségeket okoz a Nyugat-Dunántúlon a túlszaporodott hódállomány - nyilatkozta nekünk a vízügyi igazgatóság.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Olvasónk pár napja Toronyban, az Arany pataknál járt. Ahogy levelében írta, már hónapokkal ezelőtt észlelte, hogy megjelentek a hódok a pataknál:

Akkor még reménykedtem, hogy az illetékesek is tudnak a problémáról és kezelni fogják azt. Sajnos nem úgy tűnik, hogy bármi történne.

Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

A helyszínen készített olvasói fotókon is látszik, hogy az alaposan felduzzasztott patak ilyen aszályos időben is szinte a partvonalig ér.

Belegondolni sem merek, mi lesz, ha egy enyhülés miatt megkezdődik az olvadás.

- jegyezte meg.

Aranypatak hódjai
Aranypatak hódjai

A patakmeder elhanyagolt, csalitossal, gazzal és fákkal benőtt, úgyhogy építőanyaga bőven van az állatkának. A környéken ráadásul nem ez az egyetlen hódvár, pár száz méterrel feljebb szintén van egy építmény - írta.

Még tavaly év elején cikkeztünk róla , hogy a hódok elszaporodtak a Dunántúlon. Aztán arról is tudósítottunk, hogy az Abért-tó körül a hódok kárt tesznek a növényekben, Hódok garázdálkodnak az Abért-tó körül 2018. December 07. 14:21 elrágják a fákat, pusztítják a környezetet.

Aranypatak hódjai
Aranypatak hódjai

Most az Aranypatakban látott hódgátak, és az esetleges árvíz-helyzet miatt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, akik közölték, olvasónk felvetése jogos. A helyzet az, hogy évről évre egyre több gondot okoznak:

A hódok által kialakított torlaszok ugyanis valóban megemelik a gátak mögött a vízszintet, így gyakori a vízfolyás menti területek elöntése még olyan időszakokban is, mikor egyébként nem kell árvízi elöntéstől tartani. Nagycsapadék után kialakuló árhullámok levonulását is károsan befolyásolják a hódgátak.

Aranypatak hódjai
Aranypatak hódjai

A helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy az eurázsiai hód védett állatfaj, erről a 13/2001. (V.9) KÖM rendelet 2. számú melléklete szól. Továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 2.A) számú mellékletében is, mint közösségi jelentőségű állatfaj szerepel.

Itthon a hódállomány a 19. század közepére kipusztult - levadászták őket

A 20. század utolsó évtizedében megkezdődött visszatelepítésük Magyarországon a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál. Spontán vándorlás révén mára az egész ország területén megjelentek.

A populáció száma több ezerre tehető napjainkban

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: tv.) előírja, szabályozza a védett állatfajok, így a hódok kártételének megelőzése érdekében végezhető tevékenységeket, amelyhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A törvény szerint a védett állatok okozta károk megelőzéséről, illetve csökkentéséről az érintett ingatlanok tulajdonosa, használója gondoskodik. Ha erre nem képes, kérheti a természetvédelmi hatóság intézkedését, segítségét.

Több módszer alkalmazását teszi lehetővé a törvény: riasztás, kivételes esetben a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása, gyérítése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása azonban csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető el.

hód
pixabay

Ilyen és hasonló esetekben a vízügyi igazgatóság (a törvényi előírásoknak megfelelően) és a helyszíni bejárásokon tapasztaltak alapján kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál a hódgátak elbontásának engedélyezését.

Olvasónk fotóit látva az igazgatóság szakemberei kimentek Toronyba, a helyszínt bejárták és a hódgát környezetének kivételével a medret műszaki szempontból megfelelőnek találták. Ahogy közleményükben írták, a mederben található növényzet most már a természet-közeli állapotot tükrözi.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az elbontott hódgátakat a hódok visszaépítik

Az állat több alkalommal képes adott helyen, akár pár nap alatt visszaépíteni a mederelzárást. Többszöri elbontást követően képes arra is, hogy a vízfolyás mentén tovább vándorolva új helyen alakítson ki ismét gátat, ezzel megteremtve a számára ideális életkörülményt.

hód
Nyugat.hu

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára ez jelentős költséget okoz, s mivel a túlszaporodott állomány szabályozása nem megoldott, előreláthatóan a hódok okozta kártételek ismételten jelentkezni fognak.

Az eurázsiai hódok által okozott károk száma az elmúlt években jelentősen megnőtt. A gátak, kidöntött, megrágott fák lakossági, mezőgazdasági, erdészeti szempontból egyaránt komoly problémát okoznak.

Mivel szinte az egész Nyugat-Dunántúlon területén tapasztalható a hódok káros tevékenysége, a természetvédelmi hatóságok és a Nemzeti Parkok bevonásával keresik a hosszú távú megoldást a problémára.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés