A különleges szépségű és tehetségű színésznő 1914. november 9-én Hedwig Eva Maria Kiesler néven született Bécsben. Apja Emil Kiesler jómódú bécsi bankár, édesanyja Gertrud Lichtwitz Budapestről elszármazott zsidó származású koncert-zongorista.
Tízévesen négy nyelven beszélt
Iskolába nem járt, négyéves korától házi tanítók oktatták. Tízévesen már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke lett és egy év múlva komoly szerepet kapott a Geld auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben.
Világhírét egy szexjelenetnek köszönhette
A világhírt számára az Erotikon című, 1929-ben forgatott cseh némafilmjének 1933-as hangos változata hozta meg, amelyben premier plánban mutatják az arcát, orgazmus közben, majd egy rövid úszó jelenetben meztelenül is feltűnik.
1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül megy Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz
A parádés esküvő a bécsi Károly-templomban zajlott. Ehhez át kellett térnie katolikusnak. Férjével részt vett nagy fegyverbemutatókon, vásárokon, ahol megismerkedett a fegyverek tervezésével és a korszerű haditechnikával.
Ausztria német megszállásakor Londonba szökött férjétől, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba ment. A Normandie fedélzetén írta alá szerződését a Metro-Goldwyn-Mayer képviselőjével. Művészneve Hedy Lamarr lett: a névválasztásban a híres némafilm-sztár, Barbara La Mar nevét vette alapul.
Ő hozta divatba a barna hajat
Az 1938-as Algier című filmben Charles Boyer oldalán óriási szenzációt keltett, szinte egyik napról a másikra minden színésznő Hedy Lamarr középen elválasztott hajviseletét utánozta, így lett divat a barna haj az 1930-as évek végén. Újra divatba hozta a kalapviseletet is, bár Hedy nemcsak kalapot viselt szívesen, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt is hordott.
Közel negyven filmben szerepelt, köztük a Különös menyasszonyban, a Trópusi mámorban, az Emberiség történetében. A harmincas évektől egészen a hatvanas évekig ontotta a mozikat, néha évente hármat is forgatott. A legnagyobb kereskedelmi sikere a Sámson és Delila című filmje lett. (Rendezte: Cecil B. DeMille).
Szeretett férjhez menni
Számos kalandja és kapcsolata mellett hatszor ment férjhez. Választottjai: Fritz Mandl, Gene Markey, Sir John Loder, Teddy Stauffer, W. Howard Lee és Lewis J. Boles voltak.
Véletlenül felfedezte a rádió-távvezérlést, vagyis a wifi, a GPS és a bluetooth alapját
Első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, így a torpedókról is. Lamarr a híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel egy hatékonyabb torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló eszközt fejlesztettek ki. A dolog érdekessége, hogy a találmány véletlenszerűen keletkezett: George Antheilhez egészségügyi tanácsért fordult Lamarr 1940-ben, aki a női endokrinológia szakértője is volt, és csak később került szóba közöttük a torpedók irányítási problémája.
A torpedók rádióvezérlését már az Első világháború végén is használták, de ezeket könnyű volt eltéríteni a frekvencia zavarásával. Ez ellen azt találták ki, hogy a frekvenciát gyorsan váltogassák az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével. Ehhez Antheil főműve (Ballet Mécanique) adta az ötletet, amelyben több gépzongora is szerepel. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány leírásában is 88 frekvenciát használtak. Ennyi frekvencia egyidejű zavarásához már túl sok energiára lett volna szükség abban az időben, az egyes frekvenciák pedig kiszámíthatatlanok voltak, mivel azok az egyedi lyukszalagok szerint változtak folyamatosan.
A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs rendszerként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz (National Inventor's Council) 1940 decemberében. A tanács elnöke, a General Motors kutatási igazgatója Charles E. Kettering vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. A Kaliforniai Műszaki Egyetem egyik elektrotechnika-professzora segítségével előkészítették, majd szabadalmaztatásra terjesztették elő a találmányt. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (United States Patent Office) a 2.292.387-es számon jegyezte be a „Titkos Kommunikációs Rendszert” 1942. augusztus 11-én.
A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő a Sylvania Electronic Systems Division cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először az abban részt vevő hajókon.
Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.
Titkos hobbija volt, hogy szeretett áruházakból kisebb dolgokat elcsenni
Utolsó éveiben a színésznő-feltaláló visszavonulva élt Floridában. Idősebb korában többször kapták áruházi lopáson. Emellett hosszú pereskedésbe bonyolódott az egyik számítástechnikai céggel. Dúsgazdagon halt meg 2000. január 19-én. Végakaratának megfelelően hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét.
Feltalálói Oscar-díjat kapott
Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést. Majd még ebben az évben első nőként kapta meg a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze Award – vagyis a Feltalálói Oscar-díjat.
További fotókat és írásokat itt találhat róla.
A cikk forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hedy_Lamarr
http://m.mult-kor.hu
/20130502_hedy_lamarr_kotottsegek_nelkul?fbrkMR=detect
http://www.biography.com/people/hedy-lamarr-9542252#personal-life-and-death
http://www.hedylamarr.com/
http://theuntoldnarrations.blogspot.hu/2015/09/hedy-lamarr-worlds-most-beautiful-woman.html
