Január közepén, amikor utoljára kint jártunk a Kámoni Arborétumban, 
Ha így folytatja az időjárás, februárban nyírhatjuk a füvet - a Kámoni Arborétumban kerestük a tavaszt 2018. January 11. 13:30 még arról írtunk, hogyha így folytatja az időjárás, akár már februárban nyírhatjuk a füvet. Akkor 7-8 növény virágzott a szombathelyi zöldben, annyira nem voltak még éjszaka sem fagyok, összességében hetekkel járt előbbre a természet.
A februári fűnyírást, ezt most látjuk már, kihagyhatjuk. Helyette viszont itt a nyakunkon a hideg, vele pedig a hólapátolás! Németh Gábor, az arborétum vezetője még januári sétánk alkalmával megjósolta, hogy a decemberi és januári szokatlan téli jó időnek meglesz még a böjtje, valószínűsítette, hogy fagykárokkal kezdhetjük a tavaszt.
Egyelőre még nem lehet pontosan látni – mesélte most nekünk - hogy a kemény mínuszok milyen fagykárokat okoztak/okoznak majd, általánosságban viszont elmondható, hogy azok a növények, amelyek nedvkeringése már megindult, szinte biztos, hogy elfagynak. Anyák napjára sem valószínű, hogy lesz nyíló orgona. Ugyanis a fakadás előtt álló virágbimbók jó eséllyel megfagynak.
A szélsőséges időjárás miatt a növények kondíciója is legyengül, ezért a gyengültségi kórokozók is könnyebben megtámadják őket.
Persze az sem mindegy, meddig fog tartani ez az extrém hideg, tényleg lesz-e az elkövetkezendő éjszakákon – 19 - - 22 fok. Ami még szintén, a fagyon kívül komoly problémát okozhat a növényeknél, az az erős, hideg szél. Például a bambuszon is látszik, hogy úgy próbálnak a szél ellen védekezni, hogy összehúzzák leveleiket, minél kisebb felületen érintkezzenek a fagyos levegővel.
Kiszámíthatatlan, hogy mi lesz az idei szőlő vagy a gyümölcsterméssel
Nem tudni, mennyire indultak be januárban már a rügyek. Kérdés az is, mi lesz azokkal a gyümölcsfákkal, cserjékkel vagy például a rózsákkal, amiket a gazdák már megmetszettek.
Egy biztos, a fagyok elmúltával a növényeknek sokkal több időre és energiára lesz szükségük ahhoz, hogy összeszedjék magukat, a fagyott rügyek helyett a rejtett rügyekből új hajtásokat neveljenek. A nagy hidegnek azonban előnye is van, mivel átfagyott rendesen a talaj, elpusztulnak a földben a kártevők és a kórokozók, így kevesebbet kell majd permetezni.
Összességében – foglalta össze Németh Gábor a helyzetet – az a baj, hogy szélsőségessé vált az időjárásunk. Egyrészt megyünk a mediterrán felé, csak jóval szélsőségesebbek az értékek. Lehet, hogy a statisztika szerint a havi csapadék mennyisége közel ugyanannyi, mint a sokéves átlag. Ténylegesen viszont ritkábban, ám hirtelen egyszerre nagy mennyiségű eső vagy hó esik le, amit a növények hirtelen nem tudnak hasznosítani, aztán hetekig semmi csapadék.
A szélsőséges időjárást – a hirtelen nagy hőmérséklet-változásokat – minden növény nehezen viseli, és nagy megpróbáltatás számukra a túlélés.
A mínusz 10, 20 fokot a legtöbb, nálunk honos növény gond nélkül viseli, de most a hosszú, tavaszias tél után nagyon sok növény megindult és lében volt, így a fagy már előreláthatólag nagy kárt fog okozni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
