Az idei május inkább áprilisra hasonlított, rendkívül változékony volt az időjárás, és a hőmérséklet is elmaradt az ilyenkor szokásától. Jól látjuk, hogy az átlag alatt teljesített az időjárás?
Idén nem csak májusban, hanem áprilisban is hűvösebb volt a megszokottnál. Hosszú idő után az egész tavaszi évszak hidegebb volt, mint a sokéves átlag. Ez legutóbb nagyon régen volt így. Az előfordult, hogy egy-egy hónap kicsit hűvösebb volt, de az utóbbi 20-30 évben az átlagnál melegebb tavaszok voltak túlsúlyban a globális felmelegedés miatt.
Március is kicsivel hűvösebb volt, az április a sokéves átlagnál 2,4 fokkal, a május pedig kerek 2 fokkal volt hidegebb az előző 30 év átlagánál. Március és április napfényszegény is volt, mindkét hónapban jó 40 órával elmaradtunk a napsütéses órák sokéves átlagától.
Csapadékra szükség volt, hiszen februártól április közepéig csapadékhiány volt, de aztán ezt a május bepótolta. Itt az állomáson is 101 milliméter csapadékot mértünk, miközben 62,4 a sokéves átlag. Öt talajmenti fagy is előfordult, míg két méteres magasságban nem volt fagy, de a talajon mínusz 4 fokot mértünk május 8-án.
Az áprilisi fagykárokat ez még tetézte, mert ami gyümölcs esetleg maradt májusra, ez a fagy azt is megtizedelte. Szeles is volt az idő, gyakran mozogtak körülöttünk a frontok, és általában ezeknek a hideg oldalán voltunk.
Ez azt jelenti, hogy voltak területek, ahol a szokásosnál melegebb volt?
Egész Európára nézve mindig vannak hidegebb és melegebb területek. A nálunk hűvösebb időt okozó örvény másik oldalán melegebb volt a szokásosnál. Most Északkelet-Európa látszott melegebbnek, legalábbis az ottani átlaghoz viszonyítva.
A sarkkörön túl többször mértek 20 fok feletti hőmérsékletet, ami ott nagyon szokatlan.
Előfordul, hogy az északi területekre is felmegy a meleg. Van, amikor ugyanaz a légörvény okozza. Ha az örvény előoldalán tartósan déli az áramlás, akkor a magasabb szélességi fokokra, az 50-60. szélességi körök környékére is eljutnak a meleg léghullámok Európa belsejéből. Ugyanakkor ennek az örvénynek a hátoldalán éppen onnan érkezik ide a hűvös levegő.
Ha tartósan fennáll ez a helyzet, akkor azokon a területek melegebb van, Közép-Európában pedig hidegebb.
Menyire gyakori ez a szokatlan időjárás?
Annyira nem. De olyan sok információ éri ma az embereket, hogy nem nagyon emlékeznek már arra, hogy tavaly ilyenkor is hűvösebb volt a szokásosnál, tavalyelőtt pedig az ideinél is hidegebb volt. Előtte, 2018-ban volt egy rendkívül enyhe május, ami a mérések kezdete óta a legmelegebb május volt.
Újabban tavasszal nagyon sok szupercella alakul ki, és többször számoltak be kisebb tornádókról is. Ezek az időjárási lehetőségek mennyire gyakoriak errefelé?
Nem véletlen, hiszen Amerikában a tornádószezon májusban, júniusban van, akkor, amikor a légcsere zajlik a sarkvidék és a szubtrópusok között. Ott is ugyanazt tapasztalják, mint mi, Kanadából a hideg levegő délre, a Mexikói-öbölből a meleg légáramlatok pedig északra tartanak.
Ezek az Egyesült Államokbeli nagy prériken ütköznek, és így alakulnak ki a tornádók. Nálunk is ilyen nagy légcsere zajlik ilyenkor, és ilyenkor előfordulhatnak itt is tornádók. Én életemben egyszer láttam élőben tornádót, még a reptéren volt a meteorológiai állomás, ott alakult ki, a tölcsér Söpte irányában volt.
De azt se felejtsük el, hogy most az embereknél kéznél van a telefon, és le tudják fotózni. Régen is voltak tornádók, de a hírük csak hónapok alatt jutott el messzebbre, most meg öt perc alatt látjuk a képeket is.
Vagyis nem tornádóból van több, hanem többet veszünk észre.
Így van. De már a 19. században is sokat feljegyeztek a Hortobágyon, és szék népi neveket adtak nekik. De azokról alig pár ember tudott.
De ha a jégverést említjük, a 19. század végéről, a 20. század elejéről is sok beszámoló van, volt, amikor a jég az egész Dél-Dunántúlt elverte. A szupercellák ezzel járnak, annyira magasra törnek, 10-15 kilométerre, ahol napfényes időben is mínusz 50-60 fok van még nyáron is.
Ezekben a felhőkben a különböző szinteken más-más szélirányok vannak, és minél nagyobb a hőmérséklet-különbség egy felhőn belül, annál erősebb jelenségek alakulhatnak ki.
Ezekből a heves szupercellákból kijutott Vas megyének is, 2013-ban Szombathely déli városrészében öt centi átmérőjű jégdarabok hullottak. Rá két évre a derkovitsi részen pusztított a jég. A mai napig vannak olyan autók, amiken az akkori jéghorpadások látszanak.
A szupercellákat a hirtelen lezúduló sok csapadék is jellemzi, volt, hogy Peresznye egyik utcájában hótolóval tolták a jeget, a másik utcában pedig semmi sem volt. Emellett még szélvihar is kíséri, hiszen nagy a légnyomáskülönbség a felhő környezetében.
A szupercella gyakorlatilag egy önálló légörvény, egy ciklon, önálló élete van, nem egy zivatarfelhő. Folyamatosan fejlődik, ahogyan vonul. A 2013 júniusi szupercella végigment Vaskeresztestől Ikervárig egy nyugat-keleti pályán. És ott még végig vert mindent.
Mi látszik most előre az idei nyárból?
Júniusban még nem igazán lesz strandidő, de júliusban, augusztusban várhatóan lesznek hőségnapok is. A tavalyi nyár is hasonló volt, mindhárom nyári hónap csapadékos volt, de emelkedett a hőmérséklet, júliusban, augusztusban már lehetett strandolni.
Szóval, lesz hőség is, talán a szárazság sem jön vissza, reméljük, a csapadék sem tűnik el több hétre.