Volt egy IGR névre hallgató, munkaerőcserével kapcsolatos közel 7 millió eurós projekt, amely a napokban ér véget. Beszédes nevű határon átnyúló dolog, az IGR az Initiative in the Border Area, azaz: Kezdeményezés a határtérségben rövidítése.
Az osztrák-magyar-EU finanszírozású program kiemelten hatékony projekt, nagyon jelentős hozzáadott értékeket is produkált, amire mindenképpen érdemes odafigyelni.
Több mint 74 000 magyar dolgozik Ausztriában
2011 óta Ausztria már minden szektorában korlátlanul fogad magyar dolgozókat. A 2015. év eleji adatok alapján több mint 74 000 magyar dolgozik legálisan a szomszédban.
Nagyobb részük folyamatos alkalmazásban (a szállodaiparban főként szobaasszonyként, az éttermi szektorban pedig felszolgálóként). Idény jelleggel főként a mezőgazdaságban és az építőiparban vállalnak munkát a magyarok, de összességében szinte minden szakterületen megtalálhatók honfitársaink.
A munkaadóknak érdekük, hogy segítségnyújtás legyen a magyar munkavállalók részére, ugyanis sok magyar dolgozó - 80-90 százalékuk - tájékozatlan a jogait illetően. Sajnos, sok külföldre munkaközvetítő cég, illetve még tanácsadó ügynökségek sem tudnak teljes körű tájékoztatást adni a dolgozók jogairól.
Miért volt jó az IGR?
Mert tájékoztató anyagokat gyártottak, munkajogi tanácsadást adtak, így aki kint dolgozott, tisztában volt a szabadságokkal, a nyugdíjjal és adókkal, illetve minden egyéb dolgával úgy, hogy nem kellett a napi munka mellett online osztrák munkajogásszá válnia. Főképp úgy, hogy erre általában amúgy sem elég a nyelvtudás - a felmérések alapján.
Az IGR egyéni és csoportos tájékoztatásokat tartott, információs rendezvényeket tartott, és bármikor rendelkezésre álltak telefonon és interneten is. Tájékoztató könyveket állítottak össze, minden szükséges űrlapot lefordítottak magyar nyelvre is, legyen az kérelem vagy adóbevallás. Sok magyar minimális nyelvtudással vág neki a külföldi munkának, ezért is volt fontos és egyben jó ez a rendszer.
A projektben négy jogászt alkalmaztak főállásban, akik az osztrák munkaügyekre szakosodtak - és persze a társadalombiztosításra és adóügyekre. Nyugat-Dunántúlon hat irodát, Burgenlandban pedig ötöt nyitottak. Nem mellesleg jegyeznénk meg, hogy alkalmanként másfél órás jogi tanácsadást adtak ingyenesen, ami egy osztrák ügyvédnél körülbelül 200 euróba került volna.
Az osztrákok már nem előítéletesek a magyarokkal szemben. Erre a következtetésre jutottak a projekt során az IGR szakemberei. A magyarok munkamorálja megfelel az osztrákoknak, de a projekten belül még közös kulturális/társadalmi rendezvényeket is tartottak, így javultak az emberek közti kapcsolatok is. A projekt kiemelten foglalkozott a fiatalokkal is, de ezt nem úgy kell érteni, hogy a projekt küldte külföldre dolgozni az iskolából kilépő, frissen végzett embereket. Azt teremtették meg, hogy mindenki tisztában legyen a jogszabályi környezettel itthon és külföldön egyaránt.
Voltak emelt szintű szakképzések és évente 6-7 alkalommal nyelvtanfolyamok is - ez utóbbiakon körülbelül hatszázan vettek részt.
Szóval ez ér most véget a hónap végén. Búcsúzóul mutatunk helyes számokat.
Osztrák-Magyar közösen | Magyar | |
Tanácsadások száma | 66.611 db | 29.573 db |
Információs rendezvények | 170 db | 28 db (melyen 1879 munkavállaló vett részt) |
Kiadványok | 46 db | 9 db |
145 db | 15-17 óráig | 46 db (ebből 39 db Kistérségi Érdekvédelmi Fórum, melyen 233 fő vett részt) |
Képzés | 106 db | 44 db (779 magyar munkavállalót, érdekvédelmi tisztségviselőt, munkanélkülieket iskoláztunk be) |
Ifjúsági információs napok | 85 db (3605 végzős munkavállalót vezettünk be a munka világába Magyarországon, és mutattuk be a migráció nehézségeit) | |
Ifjúsági kerekasztal | 14 db | |
Ifjúsági képzés | 10 db | |
Munkavédelmi együttműködés | 10 db |