Az ember gyakran találkozik különböző okok miatt összefogó közösségekkel. Az elmúlt években pedig még nagyobb hangsúlyt kapnak az egymás segítésére szolgáló kis közösségek, mint például egy-egy lakótömb lépcsőházainak lakói.
Az ilyen, elsősorban egymást segítő mikro közösségi összefogások igazán üdvözlendőek, hisz egymásra való odafigyelés és segítés mindig fontos. Mindez persze nem írhat felül dolgokat.
Egy ilyen segítő összefogás, addig működik jól, amig ez nem zavarja bármilyen módon a közösség tagjait, vagy kelt rossz benyomást egy külső szemlélőnek.
A belváros egyik jól ismert tömbjének lépcsőházában valamilyen közös megegyezés alapján az ott lakók egy-egy szelektálás alkalmával nem a szemétbe teszik a megunt de még használható dolgaikat, hanem a ház hátsó kijáratához vezető, rövid lépcsőházi folyosóra. Hátha valaki még hasznát tudja venni, vagy épp pont szüksége van rá…
Nem egyszer könyvek, ruhák, elektronikai berendezések, csillárok, pohár és étkészletek kerülnek ki ide. Volt már arra is példa, hogy egy lakó kiköltözésekor teljes étkezőszék-garnitúra volt "elvihető".
És mindez működik kulturáltan. Sem széttúrva, sem kellemetlen érzést keltő állapotok nem voltak jellemzők. Idáig.
Valakinek mégis szúrta a szemét egy bútordarab. Az említett polc a folyosón volt egy pár napig "fogd és vidd" státuszban.
Valaki valóban fogta, és vitte. Csak nem túl messze. Mindösszesen ki az ajtón. Napok óta hever a lépcsőház hátsó bejárata előtt. A hétvégét már ott töltötte.
Hogy jobb helyen van-e ott? Nincs. Hogy jól mutat-e belváros közepén? Nem! Hogy befolyásolja-e az ott lakó közösségről alkotott véleményt?
Igen, és biztosan nem pozitív irányba.
