A múlt szombati bajnoki rajt nem igazán a Körmend szája íze szerint sült el, így joggal voltak bizakodóak mind a körmendi drukkerek, mind pedig a piros-fekete csapat tagjai. A pozitív folytatást azt is előjelezte, hogy a felkészülési időszakban már egyszer legyőzte a paksiakat a Körmend. Igaz, a tapasztalt sportvezetők az edzőmeccsekre csak legyintenek, ám valamennyire mégis mutatja azt, hogy a vasi csapat idén egyszer már megmutatta, jobbak tudnak lenni, a hazai bajnokság egyik legnagyobbjánál.
A Körmend aztán nem illetődött meg, hanem sokkal inkább élni próbált a lehetőséggel, hogy elkapja, a még nem igazán komplett Atomerőmű SE-t. A két együttes rendesen felkészülhetett egymásból, mivel a feldobás után közel 2 perc kellett az első kosárhoz. A nem túlságosan pont gazdagnak ígérkező mérkőzésen aztán hullámzó teljesítménnyel folytatták a körmendiek. Volt már 10 pontos különbség is a körmendiek javára, ám amikor már majdnem biztos kézzel vezettek a piros-feketék a vendégek akkor kaptak ismét erőre és zárkóztak vissza.
A második negyedben aztán továbbra is maradt a „libikóka-effektus”. Bár az ASE átvenni a vezetést nem tudta, folyamatosan ott volt a Körmend nyakában. Rakocsevicsen kívül nem igazán volt más veszélyes az ellenfél gyűrűjére és bár az akarással nem volt baj, a dobáspontossággal sokkal inkább.
A harmadik negyed aztán már kezdte hozni a fekete felhőket a Körmend városi sportcsarnok fölé. Eilingsfeld, aki egy rövid időt el is töltött a körmendi csapatban, sok borsot tört egykori kenyéradójának orra alá. Az ASE játékosa egálra hozta a meccset, majd pontjaival át is vette a vezetést a vendég együttes. A mindent eldöntő utolsó negyedre 1 pontos körmendi hátrányt mutatott az eredményjelző.
Az utolsó etap aztán már maga volt a rémálom a körmendieknek. Az ASE vérszemet kapott és lassan biztos vezetést szerzett. A percek fogyásával pedig nőtt a vendégek előnye. Végül 10 pontot vertek a vendégek a Körmendre.
Hencsey Tamás, a Körmend edzője: Gratulálok a Paksnak, azt kell mondjam, hogy az első félidei jó játékunkat a második félidőben teljesen elveszítettük. Nekiálltunk rettentő lassan játszani, a lepattanó csatát is elveszítettük és a hárompontos dobószázalékunk is nagyon gyatra volt. Azt mondtam a fiúknak, hogy a 78 kapott ponttal nincs baj, de az, hogy 70 pontot se tudunk dobni, ez óriási probléma.
Dzunics Braniszlav, az ASE edzője: Egy kicsit nehezen indult a játék, nem találtuk a ritmust és nem tudtuk összehozni a támadást és a védekezést. A második félidőben aztán megtaláltuk a ritmust és ezzel sikerült megtörtünk az ellenfelet.
