Havi 23 milliárd forintot szakít az Iszlám Állam a terroristáskodással

A fegyverek, a járművek, az

alkalmazottak

bérei és még a propaganda videók is mind-mind pénzbe kerülnek, de honnan a szedik a lét, ami a létezésüket finanszírozza?

Az Iszlám Állam legtöbb bevétele adóztatásból és gazdasági tevékenységekből, illetve az ellenőrzése alatt álló területeken nyújtott szolgáltatásokból tevődik össze, derül ki az IHS Inc. (NYSE: IHS), a világ egyik vezető üzleti tanácsadó cégének elemzéséből.

Illusztráció
youtube

Az arab-nyelvű közösségi médiából szerzett információk szerint 2015-ben az Iszlám Állam havi 23 milliárd forintot (80 millió dollárt) keresett, aminek közel 50 százaléka adókból és lefoglalásból, 43 százaléka pedig az olajból, míg a fennmaradó 7 százalék drogkereskedelemből, emberkereskedelemből, szolgáltatások (például elektromos áram és vezetékes víz) értékesítéséből és adományokból tevődik össze.

Ellentétben az Al-Kaidával, az ISIS nem függ a külföldi támogatók pénzétől, ezért a külső befolyásokkal szemben kevésbé sebezhetőek

- mondta Columb Strack, az IHS és az IHS Conflict Monitor vezető elemzője.

Elemzésünk azt mutatja, hogy a külföldi adományok az Iszlám Állam bevételi forrásainak minimális részét adják

tette hozzá.

Alapjáraton hat bevételi forrásuk van

A Kalifátusnak legalább hat fő bevételi forrása van: a termelés, a csempészet, az olaj- és gázkészletek, az összes kereskedelmi tevékenységük nyeresége (mindent feketén és féláron), az ellenőrzött területeken kivetett adók és védelmi pénzek és a lefoglalások. Igazi unortodox gazdasági modell ez, ahol jól megfér egymás mellett a földek és ingatlanok elkobzása, a kábítószer-, műkincs-, és emberkereskedelem, a bank- és emberrablás és kisebb, egykori állami vállalatok üzemeltetése, a közlekedési vállalatok és az ingatlan irodák üzemeltetése.

Az Iszlám Állam legfontosabb bevételi forrása az adóztatás, a gazdasági tevékenységek és az alapvető szolgáltatások, mint például a villamos energia, mobiltelefon-hálózatok, internet-szolgáltatás, kiskereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság, amit a saját területén szabályozhat. Ezek díjait 20 százalékos adóval terhelik

- mondta Ludovico Carlino az IHS és az IHS Conflict Monitor vezető elemzője.

A szíriai, a nyugat-iraki helyzet, valamint a törvények, illetve a törvények betartatásának a hiánya nagyban megkönnyítette, hogy a terrorszervezet átvegye az irányítást a normál körülmények közt állami feladatnak számító tevékenységek felett is, és mivel nincsenek büntetőjogi kockázatok, a még helyben megmaradt lakosság nagyban függ a csempészhálózatoktól és a feketepiactól.

Az Iszlám Állam gazdasági modellje nagy hangsúlyt fektet a közvetítőkre és odafigyelnek arra, hogy a százalékok folyamatosan csökkenjenek (így a rendszerben alacsonyabb szinten lévőknek kevesebb pénz jut - a szerk.), így az IS képes arra, hogy olyan ágazatokból is profitáljon, ahol tevékenyen nem, vagy csak minimálisan vesz részt

- teszi hozzá Carlino.

Kalifátus, korlátok és kiadások

Az USA vezette katonai koalíció elsősorban az Iszlám Állam olajbizniszét igyekszik letörni, ami a teljes bevételeinek a 43 százalékát adja. A folyamatos légicsapások következtében jelentősen leromlott a terrorszervezet olajfinomítási kapacitása, és a szállítási szokásaikat is kénytelenek voltak megváltoztatni, mert a nagy olajszállító konvojok könnyű célpontot jelentenek.

Az USA vezette koalíció az Iszlám Állam adóbevételeit már nem tudja ilyen könnyen célba venni, hiszen az jelentős negatív befolyást gyakorolna a polgári lakosságra és valószínűleg kontraproduktív is lenne

- véli Strack.

Igaz, a Kalifátus olajfinomítóinak nagy részét megsemmisítették, de attól már vonakodnak a szövetséges erők, hogy az olajfúró kutakat is hasonlóan letarolják, mert nagy a veszélye annak, hogy az visszafordíthatatlan károkat okozna az olajmezőkben és a környezetben egyaránt.

Egyre nehezebb finanszírozni az agresszív terjeszkedést

Az IHS Conflict Monitor információi szerint már most is vannak arra utaló jelek, hogy a terrorszervezet azért küzd, hogy egyensúlyban tartsa a költségvetését, ezért csökkentették a harcosok bérét, emelték az áram és más alapvető szolgáltatások árát, és új, mezőgazdasági adókat vezettek be a már meglévők mellé.

A Tell Abiad-i vereség érzékenyen érintette az IS-t, de az olajmezőket sikerült megtartaniuk. Azóta - elvben - a török hatóságok is megnehezítik, hogy az Iszlám Állam a különböző, Törökországban tanyázó érdekcsoportokkal csencseljen, így a terroristáknak eztán nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a belső piacukra, főleg az elfoglalt szíriai területekre, viszont Irakba továbbra is csempészhetnek olajt. De nézzük részleteiben a dolgokat, hogyan is működik a Kalifátus:

Az öbölháború óta tudjuk, az olaj hatalmas biznisz

Ahogy azt már korábban írtuk, a Szíriában és Irakban elfoglalt olajmezők jelentik a terrorszervezet egyik fő bevételi forrását. Bár a nagyszabású olajexportokat a világ különböző országaiban könnyű kordában tartani, a különböző szankciók és egyezmények betartása/betartatása az Iszlám Állam területén már nem lenne megvalósítható. A feketepiaci olajkereskedelem pedig virágzik, köszönhetően annak, hogy az Iszlám Állam határai porózusak, így könnyen átcsempészhetik a fekete aranyat a környező országokba.

Illusztráció
youtube

A terrorista csoport kis méretű, mobil olajfinomítókkal dolgozik, és hajókkal illetve teherautókkal szállítják az olajat Törökországba, ahol olajbrókerek és kereskedők vagy megvásárolják, vagy lebarterezik a dolgot. Mivel ez illegális biznisz, általában féláron adják a petrolkémiai termékeket. A csempészek rendszeresen használják a különböző mobilos üzenetküldő szolgáltatásokat (például Whatsapp), hogy koordinálják a kereskedelmi tevékenységüket, így egyeztetnek a helyszínekről és árakról, valószínűleg virágnyelven.

Enyhe arculcsapás lehet az IS-nek, hogy a Törökországban elpasszolt olajuk csakhamar visszakerül Szíriába, méghozzá a Bassár el-Aszad féle kormányerőkhöz, akik szeretnék visszafoglalni az országot, tehát közvetve az egyik ellenségük ellátói is; ennyit az ideológiákról.

Az Iszlám Állam olajfinomítóiban súlyos károkat okozó légicsapások mellett az USA vezette katonai koalíció Ankarára is próbál némi nyomást gyakorolni, hogy sokkal határozottabban lépjen fel a csempészek ellen és jobban figyeljék a szír-török határt. Az Egyesült Államok azonosítani akarja a Törökországban olajjal seftelő cégeket is, az viszont kérdés, hogy a török vezetés ebben mennyire tud partner lenni.

Az IS-nek mostanában hatalmas problémát jelent, hogy a területükön kevés a szakképzett munkaerő, mert a mérnökök egy része vagy elmenekült, vagy már kivégezték őket, így az Iszlám Állam próbál képzett szakembereket toborozni, Abu Bakr al-Bagdadi a Kalifátus első embere most tudósok, mérnökök, orvosok és közigazgatási ismeretekkel emberek jelentkezését várja.

Megsarcolnak mindent, amit lehet

Az IS a megszállt területeken átveszi az állam szerepét és adókat vetnek ki az adott területen élő emberekre, ezek egy része a klasszikus és a világ minden táján jól bevált adónemeket idézik, a másik fele pedig sokkal inkább zsarolásnak és védelmi pénznek tekinthető.

Ezek az adók érintik az eladott árukat, a szolgáltatásokat, mint például a villamos energia és a víz (amíg ki nem merülnek, mert már vannak olyan területek, ahol naponta csak egy órán át van áram), a telekommunikációs cégeket, a készpénzfelvételt, a bankszámlákat, az alkalmazotti béreket, a nem muszlim közösségeket, és az Iszlám Állam területére belépő teherautók után vámot kell fizetni. Ez évi 104,5 milliárd forintot (360 millió dollárt) hoz a konyhára a terroristáknak, legalábbis a Thomson Reuters becslése szerint.

Egyébként a Kalifátus területén élők kétlépcsős rendszerben adóznak, ez azt jelenti, hogy az IS katonáinak és családtagjaiknak ingyenes szolgáltatások járnak (például lakhatás és orvosi ellátás), a többieknek pedig keményen fizetnie kell mindenért.

Emberrablás váltságdíjért

Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam tavaly 10-13 milliárd forintot (35-45 millió dollárt) generált a váltságdíjakkal, mindezt úgy, hogy Amerika és Anglia nem fizet váltságdíjat az elrabolt állampolgáraikért. Rideg, szívtelen megoldásnak tűnhet, de hatásos, mert amerikaiak és angolok már nem tartoznak az Iszlám Állam kedvelt célpontjai közé. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sok olyan emberrablást követnek el - főként a saját közösségükön belül -, amik nem jelennek meg a nemzetközi sajtóban.

Szponzorpénzek

A Kalifátus az Al-Kaidával ellentétben nem függ az adományoktól, de amit adnak, azt természetesen elfogadják. És sajnos adnak nekik, főleg a szaúd-arábiai, katari, kuvaiti és Egyesült Arab Emírségek-beli gazdag családok és üzletemberek, akik 2013. és 2014. között - egyes becslések szerint - 11 milliárd forintot (40 millió dollárt) csengettek ki a terroristáknak. Ezek az emberek vagy azért támogatják anyagilag az IS-t mert félnek tőle, vagy azért mert közös érdekkörbe tartoznak, például ellenségei Bassár el-Aszad volt szíriai miniszterelnöknek és a világon mindenhol érvényes az ökölszabály, ami szerint az ellenségem ellensége a barátom. A Brooking Institution adatai szerint 2013-ban kuvaiti adományozók különböző csatornákon több tízmilliárd forintot utaltak a különféle szíriai lázadó csoportoknak, köztük az Iszlám Államnak is.

Szintén 2013-ban történt, hogy a nemzetközi közösség több tagja, élükön Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszterrel erősen bírálták ezeket az arab országokat a terroristák finanszírozása miatt. Akkor Szaúd-Arábia bűncselekménynek nyilvánította az Iszlám Állam, az Al-Kaida és más terrorszervezet pénzelését, de az Egyesült Arab Emírségek is tett néhány lépést azért, hogy ne lehessen olyan könnyen támogatni a terroristákat. Ettől függetlenül ez a támogatási forma még mindig nyitva áll az IS előtt, mert a nem regisztrált jótékonysági szervezeteken keresztül a mai napig rengeteg pénzt kapnak.

A műkincseket nem csak szétverik

A megszállás során az Iszlám Állam rengeteg műkincsre tett szert azzal, hogy átvette az irányítást a múzeumok és a régészeti helyek felett és kisajátították a magángyűjteményeket is. A párizsi székhelyű Financial Action Task Force (FATF) nemzetközi (pénzmosás elleni) szervezet szerint minimum 4500 kulturális helyszínt szereztek meg a terroristák Szíria és Irak területén az elmúlt bő öt évben. A műkincsek egy részét megsemmisítették, a többit pedig jókora haszonnal eladták, ezek Törökországon és Jordánián keresztül Európába és más fejlett országokba kerültek. Becslések szerint az illegális műkincs-kereskedelem évi 29 milliárd forinttal (100 millió dollárral) dobta meg a Kalifátus kasszáját.

Illusztráció
Unger András

Klasszikus bankrablások

2014-ben az Iszlám Állam legalább 145 milliárd forintnyi (fél milliárd dollárnyi) készpénzhez jutott, amikor Észak- és Nyugat-Irakban kifosztották az állami tulajdonú bankokat. Az amerikai hírszerzés információ szerint Moszul elfoglalás előtt az IS vagyona 254 milliárd forint (875 millió dollár) körül volt, amihez legalább 435 milliárd forintot (1,5 milliárd dollárt) tudtak hozzátenni, igaz, ebbe az összegbe beletartozik mindaz a hadifelszerelés (járművek, fegyverek és lőszerek), amit megszereztek.

Mindent pénzzé tesznek

Szóval, Irakban amerikai járművekhez, fegyverekhez és lőszerekhez is hozzájutottak, aminek egy részét eladták, a többit felhasználták. De nem csak hadianyagban utaznak, érdekli őket minden, ami még ép és működőképes, vagyis használható, legyenek azok építőipari gépek, generátorok, elektromos kábelek, autók, bútorok és egyéb használati tárgyak.

És akkor beszálltak a lakásbizniszbe

A Kalifátus sokat szakít az újonnan megszerzett területeken megölt, vagy az onnan elűzött emberek ingatlanjaival is. Ezeket jellemzően vagy bérbe-, vagy aukciókon eladják. De a helyben maradók sem számíthatnak semmi jóra, mert akit a terrorszervezet ellenségnek vél (például mert rendőr, tisztviselő, politikus, bíró vagy ügyész), annak a házát, lakását lefoglalják és a saját szakembereik lakhatását oldják meg bennük, például az orvosokét.

Az Iszlám Állam dokumentumai alapján Moszulban az ellenségnek vélt polgárok vagyonát is elkobozták, az ingatlanokat pedig vagy a helyiek bérelhették, vagy az IS harcosait szállásolták el bennük, de az sem volt ritka, hogy más célokra, például raktárnak használták ezeket.

Külföldi harcosok

A külföldi harcosok, gazdasági tényezőként is megjelennek a Kalifátusnál és most nem a zsoldosokra kell gondolni, akik pénzért bárhova elmennek harcolni. Az IS soraiba lépő külföldiek gyakran saját vagyonukat is magukkal viszik, ami kemény valutát jelent a terrorszervezetnek. Természetesen ez korlátozott mértékben rendelkezésre álló forrás, mert az utóbbi időben Európa igyekszik megakadályozni a terroristákhoz készülő emberkék kiutazását, de így is szép számmal találunk az Iszlám Állam soraiban európaiakat, köztük például magyarokat is.

Szántó-vető terroristák

Jelenleg az Iszlám Állam birtokolja Szíria és Nyugat-Irak legtermékenyebb területeit, ahol többek közt búzát és árpát termesztenek. A Thomson Reuters szerint, még ha ezeket a terményeket fél áron - 50 százalékos kedvezménnyel - adják is el, akkor is legalább 58 milliárd forintos (200 millió dolláros) éves bevételt realizálhatnak. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az esetek többségében a farmeroktól is beszedik a tizedet, és az így megszerzett búzát például az IS a saját malmaiban őrli meg és eladja a helyi lakosságnak és pékségeknek.

Bányászélet

Szíriában és Irakban természeti erőforrásokban sincs hiány, az olaj mellett foszfátot, mangán- és vasércet, kősót és ként bányásznak. Egyes becslések szerint az évi 14,5 milliárd forintot (50 millió dollárt) is elérheti a foszfát-források értékesítése, foszforsavból és kénsavból pedig még ennél is több jön össze, évi 87 milliárd forint (300 millió dollár) körüli összeggel számolhatnak a Kalifátusnál.

Az Iszlám Állam, mint escort szolgálat?

Több nemzetközi vizsgálat is megerősítette, hogy az IS-nél bevett gyakorlat, hogy nőket és kislányokat adnak el feleségnek, vagy szexuális rabszolgának, közülük sokan a jeziditák (az iraki Szindzsár hegység környékén élő kurdok) és az iraki türkmének kisebbségéhez tartoznak.

Pénz, pénz, pénz és egy kis barter

Jól látszik, hogy az Iszlám Állam sokkal inkább a fosztogatásra, csempészetre, és egyéb illegális tevékenységekre van kihegyezve, és az ideológiájuk főként a pénz megszerzésében és nem Allah imádatában merül ki. De amennyire nem iszlám, pont annyira állam, hiszen az alapvető állami feladatok jó részét képesek ellátni, és ez az, amiért rendkívül nehézkes az IS elleni harc. Azzal, hogy emberek kritikus tömegét képesek sakkban tartani a megszállt területeken, kvázi élő fedezéket biztosítanak maguknak, ezért a légi csapásokkal maximum lassítani lehet a terrorszervezetet, megállítani nem.

További probléma, hogy az internetet és a közösségi médiát is rendkívül jól ismerik, a propagandaanyagaikhoz könnyen hozzá lehet férni, és mindig van egy-két online segítő, aki azt mondja, amit például az elkeseredett európai tinik hallani akarnak. A radikalizmus pedig egyre nagyobb teret hódít vallási és politikai körökben egyaránt, elég ha a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front Párt győzelmére gondolunk a francia regionális választásokon, de az Orbán-kormány legújabb menekültellenes gyűlöletkampányában is felfedezhetünk szélsőséges keresztény vallási ideológiával átitatott motívumokat.

Az Iszlám Állam pedig mindaddig nyer, amíg minden muszlimban csak a terroristát vagyunk képesek meglátni, a szövetségest nem. Az már most látszik, hogy ezt a harcot az arab országok nélkül aligha nyerheti meg az USA vezette katonai koalíció.

Az is elmondható, hogy a világ nagyhatalmainak reakcióidejével is komoly baj van, mert az Iszlám Állam elleni fellépés nagyjából ötéves csúszásban van, és amíg a világ a Kalifátussal van elfoglal, az IS nyomán és támogatásával újabb szervezetek bukkannak elő a semmiből, hogy csak egy példát említsünk, ilyen Afrikában a Boko Haram.

Adatok forrásai:
- Yahoo! Finance
- IHS Online
- The Washington Post

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság