„Tudnia kell, hogy ha megtagadta a tranzakció véglegesítését az EMS szolgáltatással, akkor ők jogi eljárás ön ellen a bizalom megsértése miatt. EMS vagy ismeretlen látogatást kap, ez nem zaklatás, de jóhiszeműen lezárom ezt a tranzakciót a problémák elkerülése érdekében.”
Ezt az üzenetet egy „Jerome” nevű magánember küldte, amit nem sokkal később megtoldott ezzel a fotóval:
Vagyis az úriember azzal fenyegetett meg, hogyha nem rendezem a számlát, akkor „ismeretlen látogatót” kapok, illetve a rendőrséghez fordul.
No de hogy jutottunk ide?
A közelmúltban két irodai bútordarabot töltöttem fel a Facebook „Marketplace” felületére, a kettőt összesen 30 ezer forintért hirdettem meg. Pénzt nem szántam rá, ha elmennek jó, ha nem, akkor is.
Néhány óra múlva egy angol nyelvű üzenetet kaptam, amelyben egy idegen nevű illető az iránt érdeklődött, hogy megvannak-e még a termékek, milyen állapotban vannak, és hogy mennyit tudok engedni az árból.
Írtam, hogy szerintem egészen rendben van a két pult, engedni nem akarok, ha kell, jöjjön és vigye őket. Megkérdeztem, hogy hol lakik.
Erre meglehetősen zavaros magyarázatba kezdett, hogy Miskolcon él, de a bútorokat Lengyelországban használná. Az elszállítást megszervezi, de ahhoz kellenének a számlaadataim.
Bingó!
Kicsit mérges lettem, egyrészt a ráfordított idő miatt, másrészt hogyan nézhet valaki ennyire hülyének.
„Van, aki elhiszi ezt a sz*r dumát?”
- kérdeztem tőle.
A válasz annyi volt, hogy az illető kilépett a chatből. Arra még volt gondja, hogy feljelentse a hirdetésemet, mint szexuális tartalmút, amire a Facebook robotja fel is függesztette azt.
Jeleztem a cégnek, hogy szerintem nem sok erotika van két üzleti pultban, igazat adtak, és rövid időn belül visszaállították a bejegyzést.
Másnap újabb jelentkező akadt, ő volt Jerome.
Ő magyarul kérdezte, hogy megvan-e még a „cikk”, majd ezt írta:
„Jelenleg elfoglalt vagyok a munkával, küldenék egy EMS postást az otthonába, hogy készpénzben adja meg a pénzét, és vegye fel az elemet.”
Innentől kezdve nyilvánvaló volt, hogy újabb csaló akadt a horogra, illetve próbál horogra akasztani.
De kíváncsi lettem, hogy hogyan is működik a módszer, így folytattam vele a csevegést.
Jerome - gépi fordítású magyarsággal - közölte, hogy futárt küld a házamhoz, nála lesz a készpénz, és akkor nyélbe tudjuk ütni az üzletet.
A szállításnak vannak ugyan plusz költségei, de azt ő állja.
Ő nem kérte el a bankkártya-adataimat, de elkérte nevemet, emailcímemet és lakcímemet. Az utóbbinak Bivalybasznádot adtam meg, de nem fogott gyanút. (Érdekes lehet a gépi fordítása.)
Aztán hosszabb levélváltás következett, néha gyanakvónak tettettem magam, ő meg igyekezett megnyugtatni.
A futárszolgálat közben állítólag emailt küldött a megrendelésre, amit nem láttam, mert kamu emailt adtam meg.
De amúgy is közeledett a végjáték.
A fickó (hölgy?) közölte, hogy minden sínen van, délután 5-re érkezik a futár a házamhoz (Bivalybasznádra), odaadja a 75 ezer 742 forint készpénzt, ami fedezi a szállítást is. Az utóbbit viszont addig nekem kellene megelőlegeznem a cégnek.
Nyilván nem tettem, ezt meg is írtam Jerome-nak, aki nem bizonyult túl megértőnek, és elküldte a cikk elején található fenyegetést.
Lehet azt mondani, hogy átlátszó, primitív csalásokról van szó, és úgy kell annak, aki bedől egy ilyennek, de ha erre egy iparág áll rá – és erre utalnak a fenti esetek -, akkor bőven lennie kell sikeresen átvert áldozatoknak is.
Erre utal, hogy a Facebookon a Marketplace-károsultaknak már külön csoportja van, ezer fő feletti tagsággal.
A hirdetést egyébként feltettem a legnagyobb magyar adásvételi platformra is. Ott is jelentkezett egy érdeklődő, aki többek között az email címem felől érdeklődött. Amikor kérdeztem, hogy minek az neki, megszakította a csevegést.
