Pénteken hivatalosan is beindul a szombathelyi Bloomsday képzőművészeti vonala, és idén sem aprózták el a programot. A Schrammel-gyűjteménytől az Új Irokéz Galériáig több helyszínen nyílnak kiállítások, ráadásul elég erős tematikai szórással: lesz itt törékeny kerámiauniverzum, „visszavadított” ökológiai csoportos tárlat, groteszkbe hajló kortárs festészet és ember–természet kapcsolaton merengő gyűjteményes kiállítás is.
A Schrammel-gyűjteményben Kontor Enikő HA – I – KU című installációja nyílik meg péntek délután. A leírás alapján valami olyasmire kell készülni, mintha egy fekete-fehér kártyavár belsejébe sétálnánk be, ahol minden elem precízen kiszámolt helyen lebeg, és az egész bármelyik pillanatban összeomolhatna.A Szombathelyi Képtárban közben az „Újra elvadulni” című országos csoportos tárlat próbálja körbejárni, hogy mit jelent ma visszaengedni valamit a természetnek. A Westwerk Egyesület által szervezett kiállításban a művészek az ökológia, a talaj, az emberi beavatkozás és a „visszavadítás” témáira reagálnak – vagyis nagyjából arra, hogy mit hagytunk tönkre menni, és mit próbálunk most kétségbeesetten újra természetesnek nevezni.
Aki pedig inkább a furcsa, kissé nyugtalanító festményekre vágyik, annak az Új Irokéz Galériában lesz a helye. Szinyova Gergő Manapság, érzések című kiállítása olyan képeket ígér, amelyek elsőre hétköznapi jeleneteknek tűnnek, aztán pár másodperc múlva már valami abszurd mikrodráma kezd kibontakozni rajtuk. A tárlaton korábbi munkák mellett teljesen új festmények is szerepelnek majd.
Szombaton aztán jön az Egymást formáljuk című kiállítás a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány gyűjteményéből. A tárlat azt boncolgatja, hogyan alakítja egymást az ember és a környezete – legyen szó tájról, városról, testről vagy éppen tárgyakról.
A Bloomsday idén megmutatja, hogy James Joyce Ulysses című regényének elolvasása nem feltétlenül jelent belépőt ebbe a klubba.
