„Na, ki ül idén a bigán?” – egykor ez volt a Savaria Történelmi Karnevál egyik legizgalmasabb kérdése. A római harci szekér nemcsak a felvonulás élén haladt, de valóságos szimbóluma lett annak, ki is a „karnevál arca”. Évről évre figyeltük, vajon híres színész, városvezető, sportoló vagy kultúrceleb integet majd római tógában a tömegnek. Aztán egyszer csak a biga „üres” lett. Vagyis inkább: átlagemberek kezébe került.
Mi történt a hírességekkel? Miért lett ennyire civil a karnevál élén haladó szekér? És vajon jobb így?
Csütörtöktől vasárnapig újra felpezsdül Szombathely belvárosa: jön a Savaria Történelmi Karnevál. A rendezvény, amely mára az ország egyik legnagyobb múltidéző fesztiváljává nőtte ki magát, több mint hat évtizedes múltra tekint vissza.
Az „újkori” karnevál elődje 1961-ben indult: akkor még 13 különböző történelmi korszakot jelenítettek meg a menetben, a város apraja-nagyja római, középkori és barokk kosztümökbe öltözve ünnepelt. A felvonulás olyan népszerű volt, hogy a városvezetés 1969 után ötévente akarta megrendezni, de a terv végül fiókban maradt.
A 2000-es évek elején azonban újraindult a karnevál, és hamar hatalmas közönséget vonzott: ma már évente 100–120 ezer látogatót számlál, és több napra igazi időutazássá változtatja a várost.
A programok kavalkádjában minden korosztály talál magának valamit: világzenei koncertek, artisták, gyermekfoglalkozások, történelmi bemutatók, kézműves vásár, gasztrosétány, borok utcája és természetesen a jelmezes felvonulás. Ez utóbbi a karnevál fénypontja: péntek és szombat este közel ezer korhű ruhába öltözött szereplő vonul végig a belvároson fáklyafényben, dobpergés és légiós kiáltások kíséretében.
De álljunk csak meg egy pillanatra!
Régebben nem csak a menet, hanem annak vezetője is külön attrakció volt. Mert ott volt a biga – az a díszes, kétkerekű római harci szekér, amelynek fedélzetén egy-egy híres ember integetett a népnek. Ez volt a karnevál csúcsmomentuma: ki lesz az idei „Claudius császár”?
Az első bigás szerepet az akkori fideszes polgármester, Szabó Gábor vállalta, aki Claudius császárként vonult végig a városon. Akkortájt még politikus-nagyágyúk is utaztak a karnevál harci bigáján, több éven át volt díszutasa a római ifjak kedvelt járművének például Dávid Ibolya, de több alkalommal is mögöttük integetett Hende Csaba, akkor még épp MDF-es államtitkárként. De bigázott Hankó-Faragó Miklós is, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő is (a Horn kormány idején igazságügyi államtitkár). Amikor Ipkovich György átvette a városvezetést, már nem élt ezzel a lehetőséggel – így a stafétabot egy újabb közszereplőhöz, Jordán Tamáshoz, a Weöres Sándor Színház akkori igazgatójához került. Jordán több mint tíz éven keresztül alakította Claudiust, sőt, ikonikus figurája lett a karneválnak – ötvözve a római méltóságot egy kis szombathelyi lazasággal.
Hogy miért jobb egy színházi direktor mint politikus a bigán? Így is van dráma, de nem a helyi politikai játszmák miatt.
Aztán jött a 2019-es év – és vele a csend. A covid járvány két évre elnémította a fáklyákat, kihűlt a borospohár, elmaradt a menet. Amikor végre újra elstartolhatott a karnevál, a bigán már nem a megszokott hírességek álltak, hanem inkább „egyszerű” civilek.
Szabó Tibor, a színház új igazgatója ugyan visszahozta Claudiust, de újabban inkább újra a civil szekérkapitányoké lett a terep. Úgy tűnik, véget ért a „híres emberek a bigán” korszaka.
És talán ez nem is baj.
Merthogy hiába volt látványos, ha egyesek szerint a biga túl közel került a politikához. Voltak, akik szerint nem szerencsés, ha egy aktív városvezető vagy politikai szereplő tógában áll a reflektorfényben – még ha római császárként is. Így szép lassan kikopott ez a szerep, és a biga elvesztette „celebfaktora” fényét.
Persze lehet úgy is nézni, hogy így végre a közösségé lett a karnevál: a bigán ma már nem hatalom, hanem élmény van. Egy civil integet a barátainak, a családjának – és nem kell azon vitatkozni, hogy vajon melyik párt embere „lovagol be a városba”.
De az is lehet, hogy csak eljött az ideje annak, hogy ne „valakik”, hanem bárkik vezessék a karnevált.
És ki tudja – lehet, hogy jövőre épp Ön lesz a bigán?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
