A 2025/2026-ös tanévben az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ által meghirdetett Bolyai János Vármegyei Matematikaverseny ünnepélyes eredményhirdetésére december 4-én került sor az ELTE Savaria Egyetemi Központ konferenciatermében.
Az 1974 óta megrendezett egyfordulós vetélkedőre szinte minden vármegyei középiskola évről évre nevezi legtehetségesebb növendékeit, hiszen a részvétel meghatározó visszajelzés a tanároknak és a tanulóknak egyaránt. A tehetséggondozáson kívül sikerélményt is jelent azok számára, akik az élen végeznek. Idén 20 Vas vármegyei iskolában 346 diák írta meg a versenydolgozatot.
Az évtizedek során változott a felépítés, cserélődtek a szervezők, a feladatírók. Zsiros Péter, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium mesterpedagógusa, Hende István szaktanácsadó, a Jáki Nagy Márton Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola tanára, Pék Ákos, Zsiros Péter egykori tanítványa és Király Bernadett, a Vas Vármegyei SZC Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Technikum tanára, az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ pedagógia szakértője alkotja hét éve azt a szakmai csapatot, amelyik összeállítja a versenyprogramot.
2018-tól három kategóriában tesztelhetik tudásukat a résztvevők: az emelt óraszámú gimnáziumi (heti 4 óraszámnál több), az alap óraszámú gimnáziumi (legfeljebb heti 4 óra), illetve a technikum kategóriájában. Mindegyikben négy évfolyamon írják meg a dolgozatot a versenyzők.
A díjátadó ünnepségen hagyomány, hogy Molnár Zoltán, a VMSZC Gépipari és Informatikai Technikumának matematika tanára évről évre izgalmas, érdekes szakmai előadással készül. Ezúttal "A végtelenbe és tovább - a határtalan felfedezése " című beszámolót hallhatta tőle a közönség. A téma már az ókori görög filozófusokat is foglalkoztatta, a paradoxonok, a tér-idő kérdésköre mind hozzájárultak ahhoz, hogy a végtelen fogalma a tudományok egyik alapvető kérdéskörévé váljon. A felvilágosodás korában a filozófusok és természettudósok új megközelítéseket kerestek.
A prezentáció kitért arra is, hogy a filozófia és a matematika szorosan összekapcsolódik: a matematikai gondolkodás segíti a filozófiai értelmezést, és fordítva. A végtelen fogalma a későbbi természettudományi kutatásokban – például a fizikában, csillagászatban, kémiában és biológiában – is meghatározó, akár a rendkívül nagy távolságok, akár az atomnál is kisebb részecskék vizsgálatáról van szó.
A matematikai megközelítés ismertetése három terület köré épült: halmazelmélet, geometria és számfogalom. A jelenlévők megismerhették a végtelen jel eredetével kapcsolatos legelterjedtebb elképzeléseket is. Bár több magyarázat létezik – például az ókori görög omega betűre vagy az „M” betűre való utalás –, a legvalószínűbb eredet Bernoulli svájci orvos, fizikus és matematikus Lemniszkáta görbéje, amely formailag is emlékeztet a ma használt jelre.
Az esemény fő programpontjaként a legjobbak oklevelet és a jutalom vásárlási utalványt vehettek át teljesítményükért. A felkészítő pedagógusok ugyancsak részesültek elismerésben.
Az eredményeket itt tudja megtekinteni.
(via srpszkk.hu)
