Kiss Katalin, a MAM-Hungária ügyvezetője: „Első számú vezetőnek lenni magányos műfaj”

Ahogy elnézem, ez nem egy szokványos ügyvezetői iroda. Itt van például a kilátás. Ez a Vas-hegy innen nem messze?

Igen, az. Húsz évig egy másik irodám volt, és azt mondtam a tulajdonosnak, hogy szeretnék perspektívát váltani. Mondjuk sokat nem nézegetek kifelé.

Mészáros D. Zsolt

Nem volt könnyű időpontot egyeztetni Önnel.

Azért is, mert egy hosszabb szabadságon voltam. Nagyon nehéz év, sőt évek vannak mögöttünk, és már régóta nem tudtam rendesen pihenni. Igaz, kétszer megszakítottam a szabadságom és bejöttem, de akkor is nagyon kellemes volt a szünet. Rám fért.

Látok gyermekképeket a falon. Ezek céges vagy magánfotók?

Ő az unokám, most már négyéves. Nem engedtem kivenni az autóból a gyermekülést, igyekszem több időt tölteni vele, elmenni érte az óvodába és hasonlók.

De nemcsak a kilátás és a fotók rendhagyók, hanem maga az épület is.

Itt régen egy varroda épülete állt, én még abban kezdtem dolgozni. Aztán amikor már százan voltunk a gyárban, a tulajdonos új épületet álmodott ide, kerekebbet és puhábbat, kicsit megidézve a termékünket, a cumit. Már akkor, a kilencvenes évek elején fontos volt az emberközpontúság, az hogy közeledjünk a munkavállalókhoz.

Az Opten szerint rendkívül jó évet zárt a cég tavaly, 23,8 milliárd forintos bevétel mellett közel egymilliárdos adózás előtti eredményt értek el. De legalább ennyire fontos, hogy ön tavasszal országos szakmai díjak sorát vehette át.

Négy elismerés érkezett egymás után. Februárban a nagyvállalati kategóriában a Joint Venture Szövetségnél elnyertük a Company of the Future (A jövő vállalata) díjat. Májusban aztán - ugyanebben a kategóriában - a Behaviour Magazinnál az év vállalata díj második helyét kapta meg a MAM-Hungária, én pedig az év női cégvezetője lettem. Június elején a Menedzserszövetség Kék innovációs díját kaptam meg. Ez utóbbit a Volkswagen csoport alapította, két évvel ezelőtt Karikó Katalin kapta ugyanezt az elismerést.

Több mint meggyőző ez a sorozat.

És is úgy gondolom, ez a pályám csúcsa. Ha úgy tetszik, életműdíj. Korábban is kaptam díjakat, de ezek egyrészt országos szintűek, másrészt a mögöttem álló harminc évet értékelik.

Mészáros D. Zsolt

Buta kérdés, de nyilván nagy öröm átvenni ezeket.

Persze, hogy nagy öröm, akármelyiket nézem. Ugyanakkor megnyugvást is jelentenek, hogy megérte csinálni. Sokat gondolkodtam mostanában az utóbbin.

Ha gondolkodott, akkor talán azon is eltűnődött, hogy mi az, amit másként csinált, mint a többiek?

Amíg az ember fiatal, addig nem foglalkozik ilyenekkel, viszi a hév, van benne erő. Néhány évvel ezelőtt tartottam egy előadást, akkor fogalmaztam csak meg magamnak a hármas értékrendem: szeretet, példamutatás és szolgálat. De valójában mindez nem új, már 25 évvel ezelőtt is, amikor még egészen más vezetői attitűdök voltak divatban Magyarországon, ezek mentén dolgoztam, csak nem voltam tudatában. Már akkor azt a célt tűztük ki, hogy hozzánk szívesen jöjjenek dolgozni a munkavállalók. És akkor jönnek szívesen, ha azt érzik, hogy fontosak, hogy törődnek velük. Ha szívesen dolgoznak valahol az emberek, akkor a hatékonyság, a költségtudatosság, a határidők betartása magától jön. Ebben például különbözünk a legtöbb nagy multinacionális cégtől. Ez egy fenntartható módszer, de sokkal több időt és odafigyelést igényel.

Mindig is ügyvezetőként dolgozott a cégnél?

1992 októberében kezdtem itt a MAM-nál. 1997-ig termelésvezető voltam, ami arra nagyon jó volt, hogy megismerjem a fő folyamatokat. Akkor ügyvezető lettem, együtt egy idősebb osztrák kollégával, akit mentoromnak tekintettem. Viszonylag fiatal voltam, más világ volt, jóval kevesebb fiatal volt vezető pozícióban. Hazamentem, mondtam édesapámnak, hogy képzeld, apu, én leszek az igazgató. Ő akkor egy nagyvállaltnak volt a vezetője, rám nézett és azt mondta, hogy ahhoz bölcsesség is kellene.

És igaza volt?

Abszolút. De akkor az volt a fejemben, hogy miért nem tud örülni az én örömömnek. Most már jobban megértem.

1997-ben még a mostaninál is kevesebb női vezető volt a reálgazdaságban.

Adta magát a szituáció. A tulajdonos döntött úgy, hogy legyek én a mentorált, legyen a vállalatnak egy magyar ügyvezetője is. Már ez is egy mérföldkő volt, aztán jött a második 2004-ben, amikor nyugdíjba ment az osztrák ügyvezetőtársam. Egy darabig ment a vita, hogy ki legyen mellettem a második igazgató, egészen addig, amíg elutaztam a tulajdonoshoz, és megmondtam, hogy megpróbálnám egyedül. Ő pedig rábólintott. Akkor már az nagy dolog volt, hogy nincs külföldi a menedzsmentben, az, hogy az ügyvezető egy nő, csak hab volt a tortán.

Mészáros D. Zsolt

Azt mondta, hogy édesapja szintén cégvezető volt. Vannak egyéb családi indíttatások is?

Édesapám alapított egy vállalatot Szombathelyen, amelyben ő volt a főmérnök. Ennek a cégnek volt a vezérigazgatója sokáig a bátyám, és most az én fiam is ennél a cégnél dolgozik. Apu gépészmérnök volt, testvérem is az. Én is műszaki egyetemet végeztem Budapesten, de annyi engedményt kaptam, hogy nem a gépész-, hanem vegyészkaron. A végzettségem hivatalosan okleveles biológus mérnök.

Hasznosítható ez a tudás itt a cégnél?

Magában a szakmában keveset dolgoztam, de a vegyészeten edzett memóriámnak és a mérnöki szemléletnek nap mint nap hasznát veszem.

Korábban évekig együtt vezette a céget egy férfivel, így nagyon testközelből tapasztalhatta, hogy van-e különbség férfi és női vezetési technikák között.

Elárulom, hogy annak idején ebből a témából írtam a diplomamunkámat az MBA-képzésen. Természetesen vannak különbségek férfi és női vezetői attitűdök között, de ezeket egyrészt nem lehet olyan élesen elválasztani, másrészt nem minősítek, azaz nem mondom, hogy ez vagy az a jobb.

Ez lett a tanulmány következtetése is?

Igen. És ahogy megy előre az idő, úgy vesz át egyre több vezető beosztásban lévő férfi női attitűdöket, és ez fordítva is igaz. És ez jó. Akkor szokott gond lenni, amikor mondjuk egy nő mindenáron férfiként akar vezető lenni.

Például?

A férfiak általában törtetőbbek, türelmetlenebbek, hamarabb felemelik a hangjukat. A nők empatikusabbak, törődőbbek. És akkor jó vezetők, ha ezt fel is vállalják, mint ahogy egész nőiségüket. Nekem nem ciki ezt a piros ruhát felvennem, és ha tudnék normálisan menni benne, a cipőm sarka is magasabb lenne. Én semmi hátrányát nem látom annak, hogy nőként vagyok vezető, és ezzel szerintem így van a tulajdonos is. Szerintem büszke is erre. Három évtizede dolgozunk együtt, nagyon szoros a kapcsolatunk, együtt éltünk meg magasságokat és mélységeket, fél szavakból megértjük egymás.

Mészáros D. Zsolt

Több mint félezer ember dolgozik itt a MAM-nál. Gyanítom, többségük nő.

Körülbelül 70 százalék.

Hogy női igazgatójuk van, az számukra előny vagy hátrány?

Nem tudom. Valószínűleg az alkalmazottak sem tudják. Ha körbemegyek a gyárban, vagy itt az irodákban, mindenkivel elbeszélgetek, megkérdezem, ki hogy van, nagyjából tudom, kinek milyen öröme vagy fájdalma van. Az egyik vezető kollégámnak az elmúlt éjjel született meg az ötödik gyereke. Reggel fél hatkor nekem küldött sms-t, hogy megyünk a kórházba. Volt olyan termelésben dolgozó kollégám, aki rám írt, hogy régen látott. Nem tudom, hogy ilyenek történnének-e, ha férfi vezető lenne. Az is biztos, hogy változik a világ.

Jó irányba?

Más irányba. Azért vagyok óvatos a minősítésekkel, mert volt, hogy korábban már megtettem, és kiderült, hogy ami nekem nem jó, az a világnak még lehet jó. Mondok egy példát. Annak idején a hajam szála égnek állt, amikor hallottam, hogy a fiam milyen munkarendben dolgozik, aztán rájöttem, hogy a mostani fiataloknak egyszerűen más a munkastílusa, mentalitása, gondolkodásmódja, mint az enyém volt 30 évvel ezelőtt. Ami akkor az én szüleimet irritálta.

Vannak, akik szerint női kvótákra lenne szükség, nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben is.

Amikor legelőször hallottam erről, bevallom, ideges lettem. Egy női vezető ne azért legyen vezető, mert kvóta van, hanem mert olyan kvalitásokkal rendelkezik, hogy el tud vezetni egy vállalatot. Engem sem ezért választottak ki annak idején, csak bónusz volt. Később kicsit megenyhültem, mert lehetséges, hogy a nőket mégis terelgetni kell egy kicsit, hogy megtudják, van ilyen lehetőségük.

Miért van ilyen kevés női topmenedzser Magyarországon?

Amikor én vállalatvezető lettem, még valóban kevés volt, most már sokkal többen vagyunk. Magyarországon nagyok sokáig a klasszikus családmodell volt az egyeduralkodó, de mára ez kezd lazulni. A férfiak is elmehetnek GYES-re, a nők hamarabb visszamennek dolgozni, a nagyszülők is támogatóbbak. És újabban itt van a home office, ami szintén nagy segítség lehet egy családos nőknek. A kulcskérdés a munka és a család közötti egyensúly megteremtése.

Ha már előjött a család, ön hogyan tudta ezt a szálat összeegyeztetni a karrierjével?

Keveset beszélünk arról, hogy első számú vezetőnek lenni magányos műfaj. Persze, megbeszéljük a kollégákkal az ügyeket, de a döntést egyedül kell meghozni, és a hozzá tartozó felelősség is csak a miénk. Én is egyedül vagyok a pozícióban. De közben van egy férjem. Ha igaz az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött ott áll egy okos nő, akkor annak is igaznak kell lenni, hogy minden sikeres nő mögött áll egy okos férfi. Így amikor arról beszélünk, hogy mindezt hogyan értem el, akkor a kollégák mellett mindenképpen meg kell említenem a stabil családi hátteret. Ma és holnap például óvodai szünet van még, így az unoka most nem velem, hanem a férjemmel van.

Mészáros D. Zsolt

Nem lehet, hogy azért tud kevesebb nő szakmai karriert befutni, mert a férfiak nehezebben fogadják el, hogy ők maradjanak a háttérben.

Én borzasztóan tisztelem a férjemet, hogy ebben az iszonyatos macsó világban mindezt felvállalta. Múlt héten volt a 38. házassági évfordulónk, elutaztunk és felbaktattunk Bánkútra. Ott fenn a hegyen megköszöntem neki, hogy hagyta nekem ezt így végigcsinálni. A problémákat nem viszem haza, de ő látja rajtam, hogy valami nem stimmel, és ez a fajta támogatás erőt ad, mint ahogy az is, hogy a klasszikus női feladatokat is átvállalja: a férjem imád főzni, a legnagyobb problémája, hogy nem mondom meg, mit készítsen. Én csak akkor főzök, ha kedvem van hozzá.

Mennyi ideje van önmagára?

Korábban hajlamosabb voltam két végén égetni a gyertyát, most már jobban figyelek a testemre és a pihenésre. Edzőterembe nem járok, de ha esik, ha fúj, minden reggel járok kb. három kilométert az Oladi-dombon. Ha ez valami miatt nem jön össze, otthon tornászom. Banálisan hangzik, de nagyon szeretek olvasni, háromhetes szabadság alatt öt nagyon különböző könyvet olvastam el, és belelkesedtem Fábián Janka írónő regényeitől. Operába járunk és nagy képzőművészet-rajongó vagyok. Sok képem van otthon, nemrég felfedeztem egy fiatal festőnőt, Szőke Lilit, egyik balatonos képe annyira megtetszett, hogy megvettem tőle. Én is festegetek, de nem teljesem magamtól: van ez a számok utáni festés, ami megkönnyíti a dolgom. Most éppen egy „Monet-képet” készítek, meg is tudom mutatni a telefonomon, de még nincs készen teljesen. Unokám azt mondta, hogy jó, jó, de ha ezzel végzek, akkor fessek neki egy Batmant.

Az írás létrejöttét és megjelenését a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatta.