A cseh(szlovák) rajzfilmeket nagyon szeretjük. Bob és Bobek, Rumcájsz, Moha és Páfrány - de az össznépi kedvenc azért mégiscsak a Kisvakond. Gondolták volna, hogy eredetileg kommunista propagandafilmnek készült, a textilipar népszerűsítésére?
Pedig de. Az első rész, a Vakond nadrágja, ha jobban belegondolunk, valóban kissé didaktikus darab, de figurái és a történet mindezt bőven feledtetik velünk. A szerző, Zdeněk Miler 1921-ben született a csehországi Kladno városában. Festőnek készült, rajzfilmeket készített, meséket írt, és rendezett is. A nem éppen szép emlékű ötvenes években aztán kapott egy forgatókönyvet, amely a textilipart volt hivatva népszerűsíteni a szocialista gyermekek körében. Csupa gép, csupa technika és technológia.
Milernek nem tetszett a dolog, és mivel nem volt szolgalelkű ember, feltételnek szabta, hogy a témában új forgatókönyvet írhasson, más történettel, más szereplőkkel. Ami közelebb áll a gyermeki lélekhez.
A legenda szerint meglehetősen tanácstalan volt, mígnem egy reggel belebotlott egy vakondtúrásba, és hopp, máris készen volt fejében a történet és szereplői. Közel két évig dolgozott az alapokon, de megérte – a Vakond nadrágja a mai napig generációk kedvence, és már bemutatásakor rengeteg díjat kapott Európa-szerte.
Ezzel beindult a gépezet – Miler annyi megrendelést kapott, hogy a történetek megírását már barátaira bízta, így is alig győzte a rajzolást.
A világhír pedig még nagyobb bátorságot hozott számára – talán emlékeznek arra a jelenetre az egyik epizódból, amikor a Kisvakond meg akarja menteni barátainak kicsiny rétjét az útépítőktől, és egymaga áll ki a hatalmas lánctalpas markológép elé, hogy másfelé terelje. Nos, a film nem sokkal az orosz tankok prágai bevonulása után készült, talán felesleges magyarázni az összefüggéseket.
Miler napi 14-16 órákat töltött a Kisvakond történeteinek megrajzolásával, de emellett még számos mesekönyvet írt és rajzolt A Kisvakondot nem lehet nem szeretni – talán csak a művész felesége nem értett egyet ezzel, aki a kortársak visszaemlékezései szerint komolyan féltékeny volt a mesefigurára. A Kisvakond, mint tudjuk, nem sokat beszél, de kedves hangokat ad – nos, ezek Miler két kislányának első megszólalásai, magnóra rögzítve. Ez is egy olyan ötlet, ami miatt imádják a figurát a kicsik is.
A Kisvakond ma a Skoda és a Pilsner Urquell mellett Csehország harmadik legismertebb „emblémája” – amolyan kelet-európai Disney-figura, jó értelemben. A világ minden táján népszerű, kivéve talán Észak-Amerikát. Hogy miért? Nos, a Kisvakond remek barát, aki senkit sem hagy cserben, mindig tud valami megoldást anélkül, hogy másoknak ártana, mindenkinek segít és csupaszív kis lény. Pszichológusok szerint éppen ennek köszönhető, hogy alighanem örökké tart majd a népszerűsége, ellentétben az agresszív, különféle divatoknak megfelelni akaró rajzfilmekkel.
Kedvencünk és barátainak életre keltője három évvel ezelőtt halt meg, de esetében nem túlzás azt mondani, hogy emléke örökre élni fog gyermekek és felnőttek szívében egyaránt. Egy vakondnak köszönhetően…
