A szombathelyi képviselőtestület elfogadta a város 2025-ös költségvetését – írtuk a múlt hónap utolsó napján, hangsúlyozva, hogy a városvezetők „elhátráltak a falig”, hogy „baj van”, hogy akadnak „feszültségek” és „bizonytalanságok” a rendszerben.
„Jó, majd megoldják!” – mondja erre az átlagpolgár, és ránt egyet a vállán. Merthogy ebben nincs sok újdonság, megszoktuk, hogy olyan országban élünk, ahol soha nincs annyi pénz, amennyi kellene, de aztán valahogy mégis mindig tovább döcög a szekér.
És van is ebben valami igazság.
Valóban unalmasak a számok, a látszatviták, a kiszámítható érvelések, ugyanakkor mégiscsak a közpénzek elköltése és ennek ellenőrzése a demokrácia alfája és ómegája, alapvetően ez mozgatja a politikát és a politikusokat.
Ha nem figyelünk, akkor bármi megtörténhet, mint ahogy megtörtént Magyarországon is, ahol egy olyan, ismeretlen cél felé vivő útra tereltek minket, ahonnan már nem biztos, hogy van visszaút.
No, de ne kalandozzunk el, maradjunk meg hazai kispályás játékosnak és nézzük meg a szombathelyi költségvetést, amelynek megértése és felfejtése önmagában is elég nagy kihívás.
A város költségvetése valójában egy 27 lapból álló Excel-dokumentum, több ezer számmal, amelyeknek csoportosítása, logikája, értelmezése valójában nem egyszerű.
De most feltűrtük az ingujjat és próbálunk rendet vágni a dzsungelben, amihez kezdeti eligazodásként kértük Horváth Attila költségvetéséért felelős alpolgármester és a hivatal segítségét kértük.
Kezdjük azzal, hogy a szombathelyi költségvetés úgynevezett főösszege körülbelül 30 milliárd forint.
Ennyi pénz áll egy évben az önkormányzat rendelkezésére. Ennyiből gazdálkodhat.
Mekkora pénz ez? Sok vagy kevés?
Nos, az attól függ. A fizetésünkhöz képest mindenképpen sok, olyan sok, hogy nem is nagyon tudjuk elképzelni. Vásárolhatunk rajta 300 darab családi házat vagy 2500 új középkategóriás autót.
Másrészt mégsem annyira sok, merthogy most körülbelül ennyibe kerülne a Haladás-stadion, és hogy még érdekesebb legyen a viszonyítási pont, eláruljuk, hogy a Schaeffler szombathelyi üzemének a bevétele 2023-ban 372 milliárd forint volt, ami önmagában 12 szerese a város költségvetésének.
És rajtuk kívül még 13 olyan cég működik Vas megyében, amely nagyobb költségvetéssel dolgozik, mint a megyeszékhely.
Itt jegyezzük meg azt is, hogy a folyamatos központosítás miatt egyre kisebb összegekről dönthetnek önállóan az önkormányzatok: kíváncsiságból megkerestük Szombathely húsz évvel ezelőtti költségvetését. A 2005-ös büdzsé főösszege akkor 23 milliárd forint volt, ami a mai értéken 60 milliárd forintnak felel meg.
Nézzük meg első körben azt, hogy honnan van pénze az önkormányzatnak?
Nos, a pénzeknek körülbelül egyharmada érkezik az államtól.
Valamivel több mint 9,5 milliárd forint az úgynevezett „államháztartáson belüli működési támogatás”. Ez az összeg olyan célokra érkezik, mint oktatás, gyermekjólét, kultúra, szociális tevékenység stb.
A politikai kommunikációban általában az állami pénzek – ezért vagy azért - mindig gondosan elkülönülve jelennek meg a helyi forrásoktól, ám a valóságban ezek az állami/kormányzati pénzek ugyanúgy tőlünk, választópolgároktól származó pénzek, mint az önkormányzati bevételek, csak éppen egy másik zsebünkből származnak.
Szombathely bevételeinek ennél is nagyobb hányadát teszik ki az úgynevezett közhatalmi bevételek, amelyeket akár helyi adóknak is nevezhetnénk.
Ezek közül - sőt minden közül - a legfontosabb az iparűzési adó (11,7 milliárd forint) és a közelmúltban megemelt építményadó (2,5 milliárd forint).
Ezekhez képest gyakorlatilag elhanyagolható az idegenforgalmi adó, amelyből mindössze 30 milliós bevételt tervezett a város.
Ezt egészítik ki egyéb kisebb adók, bírságok és pótlékok 25 millió forinttal, és így jön ki a közhatalmi bevételekre összesen 14,3 milliárd forint.
A város ezen kívül is „csinál” még pénzt a saját működéséből, és nem is annyira keveset, kb. 2,15 milliárd forintot. Ezek közül jelentősebb az önkormányzati lakások, üzletek bérleti díja (700 millió forint) és a parkolási bevétel (665 millió forint), de itt könyvelik le a területfoglalási engedélyeket és hasonlókat.
Az önkormányzati költségvetési szervek bevételeiből közel 2 milliárd forintot várnak. Ide érkeznek be az óvodai befizetések, a múzeumi belépők, a vásárcsarnok bevételei és sok minden más. Az önkormányzati cégek (SZOVA, Szompark, Agora stb.) bevételei más pályán futnak, de ebbe most ne menjünk bele.
Ez összesen 28 milliárd forint, amit még kiegészít az egymilliárd forintos ingatlanértékesítés (felhalmozási bevételek rubrika) és a finanszírozási műveletek, szintén egymilliárdos tétel, ami - kissé leegyszerűsítve - az előző évekből megmaradt pénzt jelenti.
Folyt. köv.
