Március 15-én adták át a megújult Kossuth teret, ami az építés kezdetén így nézett ki, később meg ilyen marsbéli tájjá túrták. Kíváncsiak voltunk, milyenné lett a nemzet főtere, Magyarország politikai öntudatának szívcsakrája, így hétfőn ki is vonultunk egy szemlére, fényképezővel. Természetesen szigorúan szubjektíven néztünk körül, lelki szemeink előtt a régi térrel, ahol annyiszor tudósítottunk már a mindenféle tüntetésekről, sajtószabadság melletti demonstrációtól kezdve egészen a Békemenet végét lezáró össznépi dzsemboriig. Az első benyomásunk az volt, hogy kitágult a tér - és ez így is történt.
Abizonyos előnyök
Végre ugyanis több helyet nyitottak meg a bámészkodók előtt, mint amennyit régen. Konkrétan olyan közel lehet kerülni a Parlamenthez, mint még soha, persze a tompa tárgyakkal való, politikusok iránti dühtől vezérelt hajigálást továbbra is érdemes mellőzni, mert árgus egyenruhások figyelnek mündég. Szóval eltűntek közepéről a rusnya szolgálati Audik, helyette pedig turisták, rollerező gyerekek, biciklisek, babakocsisok vették át az uralmat a nagy, nyílt terepen.
A tér és a villamossínek közé az oldalán lecsordogáló vízzel teli medencét helyeztek, ami megbontja a kövezet szikár morózusságát, és persze visszatükrözi az eget! Plusz kapott a tér egy brutális magasságú, 33 méteres zászlórudat, ami mellett napközben díszegyenruhás katonák őrködnek, néha meg látványos koreográfiákat követnek el, a közelben nézelődők legnagyobb örömére. Lehet velük fotózkodni, mint Londonban a királynő kucsmás testőreivel. Ja, és minden reggel felhúzzák a lobogót!
De nem elhanyagolandó dolog az sem, hogy az Országház főbejáratát őrző oroszlánokat most már nem csak messziről lehet megcsodálni, akár a körmükre is nézhetünk. Így ni:
És akkor a hátrányok
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindez a saját véleményünk, de amennyire ráfért már a Kossuth térre a kipofozás, annyira érezzük ezt a látványt olyannak, amibe azért belepasszírozhattak volna még néhány ötletet. A huszonegyedik századi trendekhez igazodva persze, minimál, persze, letisztult, pont azt a sallangmentes geometriát követve, amivel bármelyik mostanában nyílt budapesti étteremben találkozhatunk. Csakhogy így kicsit meg is szűnt barátságosnak lenni. Főleg ami a tér melletti füves területet illeti.
Onnan ugyanis eltüntették az árnyékot adó platánokat, és maradt helyette a nagy, kongó sterilitás, amin nem sokat segít a műtéti pontossággal lefektetett pázsit sem:
Persze nézzék végig még a többi képet is, hiszen nem szándékozunk olyasmit dezinformálni, hogy egy talpalatnyi helyen sem érezheti jól magát itt a nemzettudat illatát beszívni kívánó honpolgár. Hiszen kicsivel arrébb vannak csinos padok, szépen variált dísznövényzet, meg görögösre szabott Kossuth-szobor. Sőt, inkább Önöket kérdezzük: szimpatikus-e, amit a képeken lát?
