Ami Szombathelyen az Aréna kert, a Savaria szálló, vagy éppen a Gyöngyös Étterem, Vasváron a Zöldfa Vendéglő, Körmenden a Fényes, az Kőszegen a Kulacs Vendéglő volt. A vendéglátás egyik szimbólumaként évtizedekig hozzátartozott a város arculatához. A patinás kisvendéglőre ugyanis a közelmúltban – ahogy mondani szokták – ugyanúgy lakat került, mint korábban említett sorstársaira.
A pusztulás jelei
A kerthelyiség - bejárati ajtajának alaposan bepiszkolódott ablakán keresztül - szomorú látványt nyújt, a lepusztulás jelei egyértelműek. Még szomorúbb, hogy a vendéglő annak ellenére lehetetlenült el, hogy megkapta az Írottkő Naturpark Elismert Vendéglátóhelye címet is.
Az 1960-as-1970-es években gyermekként több vasárnap délután is megfordultunk szüleimmel a régi, klasszikus kerthelyiségben, amikor Kőszegre kirándultunk. De jó is volt a csatos üveges bambi, a vajas, felvágottas szendvics. Mert akkor legalább szendvicset szinte minden vendéglőben lehetett kapni. Később fiatalemberként barátaimmal töltöttünk el kellemes délutánokat, estéket a Kulacsban (is). Volt zene, no és sok vendég, köztük csinos lányok.
Aztán átalakult a hely, a kerthelyiség is. Igaz ez még mindig zöldellett, hangulatos, barátságos volt. A vendégek száma azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, inkább az utcafrontra néző kisteremnek volt forgalma.
Azt sem tudják, hogy bezárt?
A bezárt Kulacs környékén tudni vélik, hogy több bérlő is egymásnak adta a kilincset, de inkább csak vegetált a hely. Nem húzták már a cigányok a kerthelyiségben, nem szólt a táncra hívó zene a teremben. Nem illatozott már messziről az itt sütött lángos, nem ment a híre a finom boroknak, mint
békebeli Kulacsban
.
Ez a vendéglő is csak egy emlék maradt, s ha esetleg újból meg is nyitják, többé már nem lesz a régi Kulacs. Az, amelyik nemzedékeken keresztül állt az Alpok-aljai kisváros központjában a vendégek rendelkezésére. De, hogy miért ajánlják még most is Kőszeg honlapján a Kulacs Vendéglőt a városba látogatóknak, az talány. Talán nem is tudják, hogy bezárt?
