Tízből hat (62 százalék) megkérdezett inkább nem ért egyet „a rezsicsökkentés csökkentésével”, azaz hogy mostantól a háztartásokban használt gázt és a villanyt csak az átlagfogyasztás mértékéig támogatja az állam, a többi fogyasztásért piaci árat kell fizetniük az embereknek. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a háromnegyede (73-73 százalék), illetve tízből három (31 százalék) Fidesz-szavazó. A kormánypárti szavazóknál többségben vannak azok (64 százalék), akik inkább egyetértenek a változtatásokkal.
Tízből közel hat válaszadó (56 százalék) mondta azt, hogy a háztartásában túllépi a gáz- vagy villanyfogyasztás támogatott mértékét. Ez leginkább a kertes házakban élőkre igaz (62 százalék), utána a társasházakban élők következnek (49 százalék), végül pedig a panelekben élők (40 százalék).
Azok között, akik túllépik a fogyasztás támogatott mértékét, tízből nyolcan (81 százalék) a villanyt, tízből hatan pedig a gázt nevezték meg, amelyet túllépnek.
Akik túllépik a fogyasztás támogatott mértékét a gáz esetében, azoknak az ötöde (22 százalék) nagy mértékben, legalább 50%-kal, harmaduk (34 százalék) közepes mértékben 20-50 százalék között, szintén harmaduk (34 százalék) pedig kis mértékben, legfeljebb 20%-kal lépik azt túl. Az áram esetében is közel hasonló arányokról számoltak be a válaszadók (nagy mértékben 26 százalék, közepes mértékben 29 százalék, kis mértékben 36 százalék).
Minden második (47 százalék) megkérdezett arra számít, hogy nagy nehézséget fog neki jelenteni a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. A válaszadók harmada (33 százalék) mondta azt, hogy kis nehézséget fog okozni neki a megemelkedett rezsi kifizetése, a megkérdezettek ötöde (19 százalék) pedig azt, hogy ez nem fog neki érdemben nehézséget okozni.
Minél kisebb egy település, annál nagyobb nehézséget fog okozni az embereknek a nem támogatott energiaköltségek kifizetése. Míg Budapestben a válaszadók harmada (36 százalék) számolt be várhatóan nagy nehézségekről, addig a községekben élők közül már minden második (50 százalék).
Minden második (48 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nem tud kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy áramból a jelenleginél, mivel már eddig is takarékoskodott. Tízből négy (43 százalék) válaszadó mondta azt, hogy tud spórolni a fogyasztással, de csak egy nagyon kis mértékben. A megkérdezettek 7 százaléka mondta azt, hogy képes jelentősen kevesebbet fogyasztani gázból és/vagy villanyból.
Tízből nyolc (80 százalék) megkérdezett szerint megszorításnak tekinthetők a rezsitámogatás korlátozása és a KATA adózási formában történt hirtelen változások. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (96 százalék), tízből közel kilenc (86 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden második (49 százalék) Fidesz-szavazó.
Tízből hét (68 százalék) megkérdezett szerint a Fidesz megszegte a választási ígéretét (a rezsicsökkentés megtartását) azzal, hogy a jövőben csak egy bizonyos fogyasztási szintig jár a rezsitámogatás. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte mindegyik (95 százalék), tízből hét (71 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (20 százalék) Fidesz-szavazó.
Tízből hat (58 százalék) válaszadó szerint hazugság volt a Fidesz-kampány azon állítása, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a jelenlegi kedvezmények. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (91 százalék), tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik (9 százalék) Fidesz-szavazó.
A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) szerint a Fidesz-kampány állítása inkább tévedés volt. Így nyilatkozott a kormánypárti szavazók harmada (35 százalék), minden ötödik (19 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 4 százaléka.
A válaszadók 12 százaléka nem tudott arról, hogy a Fidesz azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a jelenlegi kedvezmények. Ezt mondta a kormánypárti szavazók harmada (33 százalék), a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2 százaléka.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
