A szombathelyi börtön nem értesítette időben az apát arról, hogy fia életveszélyes állapotba került, és nem engedte, hogy a még eszméleténél lévő gyerekével beszélhessen a kórházban - írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Mire a férfi végre engedélyt kapott a látogatásra, fia már mesterséges kómában volt, és többé nem tért magához. A bíróság kimondta, hogy a börtön megsértette az apa magán- és családi élethez való jogát. A börtönnek bocsánatot kell kérnie, és 500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
A Bizottság szerint 2023-ban a fiatal Ruckel René súlyosan megsérült a szombathelyi börtönben, miután összeverekedett egyik zárkatársával. A férfi véres fejjel lépett ki a zárkájából, majd a folyosón összeesett. A gerince megsérült, nyaktól lefelé lebénult, és kórházba szállították, ahol később életét vesztette. A halálához vezető bántalmazás miatt egyik zárkatársát elítélték.
René édesapját, Ruckel Józsefet a börtön nem értesítette a történtekről. A fia egyik barátjától tudta meg, hogy gyereke kórházba került. A büntetés-végrehajtástól azt közölte vele, hogy fia megszédült és elesett, illetve nekiesett egy ajtónak. Azt, hogy a súlyos sérülést zárkán belüli verekedés előzte meg, nem mondták el neki.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az apa azonnal látni szerette volna a fiát, de a kórházban nem engedték oda hozzá. René egy alkalommal még kiáltott is az apjának, hogy „Apu, itt vagyok”, a találkozást azonban akkor nem tették lehetővé.
A börtön parancsnoka, bár részvétét kifejezte, a peren kívüli megegyezést és a bocsánatkérést többször elutasította egy máig nem tisztázott, börtönőr elleni büntetőeljárásra hivatkozva. Az apa ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével személyiségi jogi pert indított.
Első fokon a Szombathelyi Törvényszék elutasította az apa keresetét. A bíróság lényegében arra jutott, hogy a börtön nem volt köteles önállóan megállapítani a fogvatartott életveszélyes állapotát, és a rendelkezésére álló egészségügyi információk alapján nem bizonyosodott be a felróható mulasztása.
A Magyar Helsinki Bizottság fellebbezett. A jogvédő szervezet szerint nem fogadható el, hogy a kórház és a börtön közötti információáramlás hiányosságaira hivatkozva a börtön mentesüljön a felelőssége alól. A fiú életveszélyes állapotát észlelni kellett volna a börtönorvosnak, hiszen René elájult a zárka előtt, és az intézet noha tudott a verekedésről, ahogy az ügyészi vizsgálat is megállapította, a börtön mégsem értesítette az édesapát és nem tett feljelentést időben.
A Győri Ítélőtábla 2026. október 15-én az apának adott igazat a magán- és családi élethez való joga megsértése miatt indított perben.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy René már a kórházba kerülése napján, 2023. január 25-én életveszélyes állapotban volt. Ennek megítélésében különös jelentősége volt az igazságügyi szakértő véleménye alapján, hogy az egészségügyi dokumentáció rögzítette, hogy Renének már aznap 12:45-től szüksége volt keringéstámogatásra.
Az ítélőtábla szerint a büntetés-végrehajtásnak gondoskodnia kellett volna arról, hogy a fogvatartott egészségi állapotáról megfelelő információk álljanak rendelkezésére. A börtön felelősségét önmagában az sem zárja ki, ha nem kapott megfelelő tájékoztatást a kórháztól. A fogvatartott hozzátartozója ugyanis a börtönnel áll kapcsolatban: tőle kaphat információt, az intézetnek pedig minden adatot megfelelően be kell szereznie a kórháztól.
