A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi árakkal összehasonlítva a magyarországi áremelkedés elérte a 208 százalékot , ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül - írja a lapunknak eljuttatott közleményében a Duna House.
Hasonló drágulás látható Csehországban (189,6 százalék), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8 százalék) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt hat évet vizsgálva.
„A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben” – írja a közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
"Az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország" - tette hozzá.
De felhívják a figyelmet arra, hogy az összehasonlítást nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein.
A Duna House szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiacra a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.
