Magyarországon sok olyan cím van, ahol hivatalosan nem lakik senki, 2015. januárjában a bejelentet lakóval nem rendelkező ingatlanok aránya 30 százalék volt, derül ki a térinformatikával foglalkozó GeoX Kft. adataiból.
Az üresen álló lakások számának meghatározásában a legfrissebb adatokat a 2011-es népszámlálás nyújtja, akkor az nem lakott ingatlanok 80 százaléka állt üresen, 15 százaléka idényjelleggel, míg további 5 százaléka nem lakásként hasznosult.
Azokat a címeket tekinthetjük nem lakott címeknek, ahol a hivatalos lakcímnyilvántartás szerint nem volt bejelentet lakó. Igaz, ebből még nem következik, hogy az adott ingatlan ténylegesen lakatlan volt, ahogy az is előfordulhat, hogy egy bejelentett lakóval rendelkező cím állhat üresen – írja a 444.hu.
A Magyarországon üresen álló ingatlanok eloszlása egyenetlen, a Balaton körül van a legtöbb ilyen, és ezen a területen nem ritka az sem, hogy a lakások több mint 80 százalékában nincs bejelentet lakos. A Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon, a Cserhátban és a Zempléni-hegységben sem sokkal jobb a helyzet.
A rekorder Balatonakarattya, ahol az ingatlanok 88 százaléka lakatlan, majd Balatonmáriafürdő, Mátraszentimre (Magyarország legmagasabban fekvő települése), Balatonszepezd, Balatonudvari és a szintén vízparti Ábrahámhegy következik a rangsorban.
Több oka is lehet annak, hogy egy ingatlan üresen áll. Egyrészt vannak az üdülőnek használt, idényszerűen lakott ingatlanok, ahol az épp akkor ott lakóknak máshol van bejelentett lakcímük. Másrészt vannak a ténylegesen üres házak, amiknek az egykori lakói meghaltak, vagy végleg máshova költöztek, viszont az egykori ingatlant sehogy sem tudták hasznosítani. Ezen felül van egy harmadik csoport, ahol az ingatlan hivatalosan üresen áll, de a lakásban vagy vállalkozás működik, vagy albérletként van kiadva.
A nem lakott településeknek is több típusa van. A fenti térképen PIROS színnel jelölték az üdülőtelepüléseket, itt a nem lakott címek zömét az idényjelleggel lakott nyaralók adják, jellemzően a nagyobb tavak partján (Balaton, Velencei-tó és Tisza-tó) találhatóak, vagy valamilyen kisebb állóvíz mellett található, mint például Orfű, esetleg gyógyfürdője van, például Borgáta, illetve a hegyi üdülőfaluvak, mint Mátraszentimre.
A ZÖLD szín az elöregedő, elnéptelenedő településeket (aprófalvakat) jelöli. Ezek zömmel évtizedek óta nagyon kevés lakossal rendelkeznek, és nem túl lassan a kihalttá válnak. A legtöbb ilyen települése Nyugat-Magyarországnak van, főleg az osztrák határ közelében. A másik jelentős hányaduk Északkelet-Magyarországon, a Szlovák határ közelében van, rossz infrastruktúrával rendelkező zsákfalvak ezek, távol a fő közlekedési útvonalaktól, vasútvonalaktól.
A fokozatosan üdülőfaluvá váló települések színe a NARANCSÁRGA lett. Ezekben szintén kevés az állandó lakó és egyre több ingatlant használnak üdülőnek. A legtöbb ilyen település a Balaton-felvidéken van, de akad néhány az Őrségben és Észak-Magyarország hegyes-dombos vidékein is, például Hollókő és Uppony.
A SÁRGA mutatja azokat a településeket, amik nem a különleges építészeti és természeti szépségeik miatt, hanem az elhagyatottságukból adódó alacsony ingatlanáraknak köszönhetően válnak, váltak üdülőfalvakká. Északkelet-Magyarország, a Zemplén, a Cserhát és a Nyugat-Dunántúl is bővelkedik ilyen zsák- és törpefalvakban például.
Via 444.hu
