A krionika jelenleg kísérleti orvosi eljárás: a holttesteket lefagyasztják, és felélesztik, ha eljön az ideje. Horrorisztikus? Valóban. De ma már sokkal több, mint egy egyszerű hátborzongató gondolat.
Már a ’60-as években is kutatták
A krionika atyja, Robert Ettinger 1964-ben a Halhatatlanság perspektíviái (Prospect of Immortality) című könyvében állt elő elméletével, miszerint a halhatatlanság elérhető a test, vagy akár csak a fej lefagyasztásával.
Robert Ettinger 1918-ban született orosz zsidó szülők gyermekeként. A család Detroitba költözött, Ettinger itt kezdett el matematikát és fizikát tanulni. Bár vallásos családból származott, ő maga mégis ateista volt. A második világháború borzalmai alatt kezdett el érdeklődni a halhatatlanság iránt. Nagy sci-fi rajongó volt, ez pedig elméletét is befolyásolta.
Úgy gondolta, hogy 2050-re a halálos betegségek az orvostudománynak hála csak egy szúnyogcsípés szintjén lesznek. Elméletének megjelenése utána azt javasolta, hogy a világ kormányai kezdjék meg a nagyüzemi hibernálási előkészületeiket.
72 évesen vonult vissza, ám egész életében halhatatlanként gondolt magára. 2011-ben halt meg, ekkor pedig krionikai hibernációnak vetették alá.
Híres emberek lefagyasztva?
Walt Disney-ről már életében is számos (legtöbbször kellemetlen) pletyka keringett, viszont ismert volt a legújabb technológiák iránti rajongása. Így nem kizárható, hogy a krionika is felkeltette a rajfilmrendező figyelmét, aki 1966. december 15-én hunyt el tüdőrákban. Emiatt terjedhetett el az a tévhit, hogy Disney lefagyasztatta magát (bár egyesek szerint csak a fejét).
Ez a híresztelés azonban hamisnak bizonyult, bár mint kiderült, a temetésen csak nagyon kevesen vettek részt - épp Disney kérésére.
Hogy más elhunyt hírességek lefagyasztatták-e magukat, nem tudni. A krionikai intézetekben nyugvók listája nem nyilvános.
Nem csak az Egyesül Államokban fagyasztanak
Ettinger könyve bestseller lett, és számos intézetnek adta meg a kezdőlökést. A legelső, és azóta is a legismertebb krionikai intézet az Alcor Life Extension Foundation (Alcor Életmeghosszabbítási Alapítvány).
Az Alcor-t 1972-ben alapította meg Fred és Linda Chamberlain Kaliforniában. Eleinte előadásokat tartottak és így próbáltak ügyfeleket szerezni maguknak (az egyik korai ismeretterjesztő anyaguk magyar fordítását ITT elolvashatja). Az első krionikai fagyasztást 1976-ban végezték el, bár első, saját tárolójukat csak 1982-ben kezdték el építeni.
Ekkor már dolgoztak a vérpótló anyag megalkotásán. 1990-ben már 300 tagja volt az intézetnek, 1993-ban pedig Arizonába költöztek, jelenleg is itt van az Alcor székhelye. Azóta a létesítmény és a vállalat folyamatosan növekszik és fejlődik.
Ettinger is létrehozott egy saját intézetet. Ez lett Cryonics Institute, amit 1976-ban alapított meg a tudós. Ettinger halálakor saját intézetének 106-os számú páciense lett: az amerikai intézetekben mára már több száz holttestet őriznek.
E kettő mellett még számos más intézmény is van az Egyesület Államokban. De nem csak ott: Európában az orosz KrioRus várja a holttesteket (már nem csak emberekét), valamint Portugáliában az EUCRIO, de ők csak sürgősségi fagyasztással foglalkoznak, tárolással nem.
Akcióba lendülnek a sürgősségi csapatok
A krionika maga a holttest lefagyasztásáról szól. Ez azonban ennél sokkal bonyolultabb folyamat.
Az ügyfelek még életükben bejelentkeznek egy krionikával foglalkozó intézetnél, ahol évente tagdíjat fizetnek, ami nagyjából 700-800 dollár (intézetekként eltérő). Ezen kívül pedig befizetnek egy összeget, ami a haláluk utáni intézkedéseket finanszírozza. Ez lehet 50 ezer vagy 150 ezer dollár is attól függően, hogy az egész testet vagy csak a fejet/agyat kívánják lefagyasztatni.
Az ügyfelek haláluk közeledtével pontosan tájékoztatják az intézetet az állapotukról. Ez azért szükséges, hogy a sürgősségi csapatok időben hozzáférjenek a holttesthez. Amennyiben ez nem történik meg, akkor órák vagy napok múltával tudják csak megkezdeni a lefagyasztást, de ekkor már roncsolódnak a szövetek.
Amikor a holttest megérkezik az intézetbe, rögtön kezelésbe veszik: igyekeznek minél több folyadékot eltávolítani belőle. Ennek mikéntje intézetekként eltérő: van ahol a mellkast sebészileg felnyitják, hogy hozzáférjenek a legnagyobb erekhez, és van, ahol mellkaspumpálással préselik ki a vért a holttestből.
Ezt egy emberi fagyállónak is nevezett oldattal, krioprotektánssal helyettesítik, így fagyáskor nem keletkeznek a testben kristályok, és nem roncsolódnak a sejtek.
Ha ez megtörtént, akkor a testet fokozatosan fagyasztják le, körülbelül két hét múlva kerülhet be a -196 fokos folyékony nitrogénnel töltött tartályokba. Ezek a tartályok nem igényelnek hűtést, így áramkimaradás miatt nem történhet felolvadás. Egyedül a nitrogént szükséges pótolni, emiatt helyezik el fejjel lefelé a testeket, hogy semmiképp se sérüljön a fej.
A feltámasztás még nem lehetséges
Egyes intézetekben kegyhelyek is vannak kialakítva, hogy a hozzátartozók meglátogathassák a pácienseket. A legtöbben bíznak abban, hogy szerettük később valóban újra él majd, ez azonban még napjaikban sem biztos.
Lefagyasztott testet még soha nem próbáltak a vér pumpálásával újraéleszteni. Ennek azonban egyik oka az is, hogy a páciensek legtöbbje betegségben hunyt el, emiatt kiolvasztásuk csak akkor lesz esedékes, amikor az adott betegség 100 százalékosan gyógyítható lesz (vagy az emberek képesek lesznek egy agy vagy egy fej köré működő testet építeni).
A szerelmi történetek sem happy end-del érnek véget
Talán a világ egyik legszomorúbb és leghátborzongatóbb szerelmi története fűződik egy krionikahívő orvoshoz, Dr. Martinot-hoz.
Dr. Raymond Martinot neves párizsi orvosként dolgozott, de 1984-ben méhnyakrák miatt elvesztette szeretett feleségét. A doktor már a '70-es években is a krionika rajongója volt, de arra nem számított, hogy saját feleségét kell először lefagyasztania. Ekkoriban már voltak krionikai intézetek, Martinot azonban mégis önmaga készítette el felesége jeges koporsóját.
Ezután a ládát a családi kastélyba szállította, ahol az eredetileg borospinceként működő helyiségben helyezte el, és itt hűtőtte -65 fokra. És ez évtizedekig ment így.
2002-ben, a 84 éves doktor is meghalt, aki addigra kiérdemelte magának a közvéleménytől a Doktor Hibernatus nevet. A doktort ugyanúgy lefagyasztották, mint hűn szeretett feleségét, ám ekkor megjelentett a francia állam (A feleségnél miért nem?), hogy ez bizony francia földön törvénytelen, itt mindenkit vagy eltemetnek vagy elhamvasztanak, vagy felajánlja magát a tudomány oltárán.
Az épp csak elárvult Rémy Martinot hosszas pereskedésbe kezdett az állammal, miközben egyre több krionikai intézmény ajánlotta fel segítségét.
És hogy mi jelentette a hibernált párosnak a valódi halált? Egy 2006-os áramköri probléma. A hűtők meghibásodtak, a riasztó nem jelzett, így a két holttest 20 fokosra melegedett. Pár hetes gondolkodás után Rémy Martinot elhamvasztatta szüleit, akik életükben már valóban nem lehetnek többé együtt.
Sokan rettegnek tőle
Ez az eljárás a legtöbb ember számára elborzasztó, és ezzel sokan így vannak a krionika hívők között is. A legtöbben a szükséges rosszként gondolnak rá:
Mi nem szeretnénk krioprezervációt, sőt utáljuk az egész gondolatot. A tudat, hogy egy folyékony nitrogénnel teli tartályban ülünk magatehetetlenül, nem túl vonzó. De sokkal vonzóbb, mint a többi alternatíva, hogy megesznek a férgek vagy elégetnek.
– nyilatkozta Max Moore, az Alcor egyik vezetője.Na meg persze rengeteg etikai probléma is felmerül, például a lélek kérdése. Ezenkívül ijesztő a gondolat, hogy mit kezdene egy 1976-ban lefagyasztott ember a 40 évvel későbbi technológiával, valamint hogy tudna beilleszkedni ismét a társadalomba, főleg, ha már senkit sem ismer a világon.
Itt megnézheti, hogy is néz ki egy átlagos nap egy krionikai intézetben. A dokumentumfilm egyesek számára felkavaró képsorokat tartalmaz.
We Will Live Again from Brooklyn Underground Films on Vimeo.
