Rendőrségi szivárogtató után nyomoztak eredetileg, amikor a Blikk egyik újságíróját, Csikós Klaudiát elkezdték lehallgatni.
Úgy derült ki, hogy meggyanúsítottak egy rendőrt, hogy súgott az újságírónak egy kettős emberölési ügyben. A lap azt írja, ezek olyan információk voltak, amit más médiumok is megszereztek a helyszínen. Az érintett rendőr elleni eljárás egyébként hónapokig titkos volt, majd amikor nyilvánossá minősítették, akkor derült ki, hogy lehallgatták a rendőrt és Csikós Klaudiát, ezzel együtt pedig még sokakat, akik kapcsolatot tartottak a Blikk újságírójával.
Titkos adatgyűjtést csak úgy lehet végezni, ha arra a bíróság is rábólint, ami megtörtént:
A titkos információgyűjtés célja az ügy vonatkozásában a Btk. 305. paragrafusának c.) pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés, a Btk. 293. paragrafusának 1-2. bekezdése szerinti hivatali vesztegetés gyanúja volt.
Nyilván ki akarták szűrni Csikós informátorait. A probléma itt jön, a sajtószabadságról szóló törvény értelmében az újságíró jogosult az informátorait és a forrás kilétét akér a bírósági és hatósági eljárások során is titokban tartani.
Az újságírót lehallgatni csak akkor lehet, ha vele szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény gyanúja merült fel
– nyilatkozta a Blikknek Szabó Máté Dániel, a Társaság A Szabadságjogokért szakmai igazgatója.Az ügynek nyilván nincs vége.
