Előző cikkünkben 
Mi az a macskanátha és mennyire kell félni tőle? 2021. October 31. 15:43 kitértünk a macskákra jellemző vírusfertőzések egyik legjellemzőbb formájára, a macskanáthára, de emellett van még jó néhány olyan fertőzést okozó vírus, ami az utóbbi időben elég komoly problémákat tud okozni kedvenceinknél. Főleg azoknál az állatoknál, amelyeket kint tartanak vagy kijárósak.
Macska AIDS (FIV)
Vegyük először az FIV-et, ami a csoportbeli besorolást tekintve nagyban hasonlít az emberi HIV-vírusokra. Megijedni tehát nem kell, mivel nem terjed macskáról emberre, illetve fordítva sem. A tünetek viszont ugyanazok, mint az embernél: az immunrendszer totális gyengülése, ebből kifolyólag pedig növekszik az egyéb fertőzésekre való fogékonyság is.
Többféle módon is terjedhet, de általában ez a kijáró kandúrok problémaköre. Egyrészt azért, mert az ivarzási szezonok környékén elég komoly csetepaték szoktak lenni, hiszen van bennük egy territoriális viselkedésforma és igenis őrizni fogják azt a területet, amit a magukénak éreznek.
Első körben ezekkel a sebekkel terjed, de nyilván nem lehet elhanyagolni a másik fő terjedését sem: a nemi úton történő továbbadást. Emellett pedig sajnos az is jellemző, hogyha az anyaállat megfertőződik, akkor átadja a kölyköknek is – mondja az állatorvos.
A betegséget vérből mutatják ki szerológiai vizsgálatokkal. A rossz hír pedig az, hogy ez ellen nincs specifikus védekezés. Ahogy a humán AIDS ellen, úgy a FIV ellen sincs még vakcina. Kezelni immunerősítőkkel, vitaminkészítményekkel lehet és ha szükséges, a társfertőzések elnyomására antibiotikumot is gyulladáscsökkentőket is lehet használni.
Macskaleukózis
Egy másik víruscsoport az úgynevezett macskaleukózis, ami sokban hasonlít az AIDS-hez, például a terjedésében. Ráadásul ritkán előfordulhat kevert fertőzés is, ami azt jelenti, hogy ha egy kicsit „kornyadozó” macsekból vért vesznek és csinálnak egy tesztet, akkor nem kizárt, hogy macskaleukózisra és AIDS-re is pozitív – magyarázza a doktor.
Annyi a különbség a két fertőzés között, hogy a macskaleukózis talán egy kicsit lassabban fejti ki a hatását, nem teszi olyan gyorsan tönkre az immunrendszert, mint a FIV. Viszont alapjában véve jóval szerteágazóbb a károsítása, ugyanis szinte minden immunrendszerben szerepet játszó szervet és nyirokszervet, így például a májat, a vesét és a nyirokcsomókat is képes károsítani.
Mindkét kórképnél előfordul, hogy az állat nagyon elesett, bágyadt, nem eszik, nyálzik. Ilyenkor, ha az ember belenéz az állat szájába, a garattájékon lehet látni nyirokszöveti gyulladást, fekélyeket, mint embereknél a tüszős mandulagyulladás esetében. Ekkor célszerű elvégezni a teszteket – meséli az orvos.
Jó hír viszont, hogy az FIV-vel szemben a macskaleukózis ellen van oltóanyag, bár ezek kombinált formátumban, a macskanátha ellenszerével együtt érhetők el. Árnyalja a képet azonban, hogy a macskaleukózis vírusa nagyon kis százalékban (1 százalék alatt) okozhat rosszindulatú daganatot is, de ennek a hátterére még nem egészen ismert.
A daganatos elváltozások valószínűleg összefüggésbe hozhatók a vakcinával, viszont nem tudjuk, hogy ez miért ilyen számban fordul elő és mely állatoknál. Ennek hátterének tisztázása a mai napig folyamatban van.
FIP-vírus
Ez a macskák fertőző hashártyagyulladása, ami szintén hasonlóan terjed, mint az előző két vírus. De van egy nagyon „szép” biológiai érdekessége is.
A macskák bélrendszerében ugyanis ott él egy koronavírus, ami nem vált ki betegséget. Nem okoz különösebb tüneteket, maximum ha gyengül az immunrendszer, akkor egy kis hasmenést válthat ki, de általában szimbiózisban él az ottlévő mikroorganizmusokkal.
És azt figyelték meg, hogy a FIP-vírus molekulárbiológiai szempontból majdnem egyezik a macska enterális koronavírusával. Mindössze abban különböznek, hogy három helyen bizonyos nukleotidok felcserélődnek. Ha pedig ez a mutáció megtörténik, onnantól már FIP-ről beszélünk.
Tehát bármennyire is figyelünk és vagyunk elővigyázatosak, van lehetőség arra, hogy egy zárt populációban tarott macskaállományban, például egy tenyészetben is berobbanjon ez a fertőző hashártyagyulladás – magyarázza az állatorvos.
Kórformái eléggé változatosak, ugyanis többrétű tünetegyüttest tud előidézni. Általában a legjellemzőbb a fiatal, 1 év vagy az alatti állatoknál a hirtelen fogyás, étvágytalanság és az úgynevezett körtehas, amikor úgy feltöltődik folyadékkal a hasuk, hogy olyan lesz, mint egy nagy lufi. Amikor egy kellően vastag tűvel megpungálják, akkor sűrű, sárgás, mézszerű anyag jön a hasból.
Az elmúlt években sajnos elég kicsi volt az esély a túlélésre ilyen esetekben, de szerencsére már vannak olyan gyógyszerkészítmények, amik segítenek. Egyébként volt rá védőoltás is, ami tulajdonképpen egy orrba cseppentős vakcina volt, de a hatékonysága eléggé megkérdőjelezhető volt, így ki is vonták a forgalomból.
A fertőző hashártyagyulladásnak van egy másik fajtája is, az úgynevezett száraz FIP. Ennél nincs folyadék a hasüregben, viszont az állandó krónikus gyulladás, a vese- és májproblémák miatt szinte összezárad szerencsétlen macska. Ennek a vizsgálata is szerológiai teszt, illetve PCR-teszttel is lehet nézni bizonyos testváladékokat.
Mindemellett van egy harmadik fajtája is, a neurológiai FIP, amit a száraz FIP egyik formájának is neveznek. Ez a központi idegrendszer gyulladásában játszik nagy szerepet és nehezen megfogható, mivel nem specifikus tüneteket idéz elő. Az állat zavart lesz, mintha nem a földön járna, emellett gyakori a belső szemgyulladás is. Ilyenkor szintén tesztet kell végezni, de sajnos ez a fajtája a FIP-nek elég rosszul reagál a kezelésekre, nem nagyon szokott sikersztori lenni ezeknek az állatoknak a gyógyítása.
