A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-tól automatikusan hozzáférhetne a magyar magánszemélyek és cégek kriptojövedelmeiről szóló adatokhoz minden olyan országból, amellyel Magyarország megállapodást tud kötni. Hasonlóan szigorú szabályozás várna a megosztáson alapuló gazdaságra is, mert a kormány nem bízik az önbevallásra épülő rendszerben – írja a HVG.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. Az egyik a kriptoeszköz-szolgáltatókra (például Revolut, Binance, Coinbase), a másik a megosztáson alapuló platformokra (mint az Airbnb, a Wolt vagy az Uber) vonatkozna.
Mindkettő az OECD által kidolgozott keretrendszert ültetné át a magyar jogba, amely a nemzetközi adóhatóságok közötti automatikus adatcserét teszi lehetővé. A cél az eddig átláthatatlan digitális piacok ellenőrzése, az adóelkerülés visszaszorítása és az adózási fegyelem javítása.
A kormány számításai szerint a változás érezhetően növelné az adóbevételeket. Egyrészt a NAV pontos képet kapna arról, hogy a gig economy szereplői mennyi jövedelmet termelnek Magyarországon, másrészt világossá válna, hogy magyar magánszemélyek és cégek milyen értékben kereskednek kriptovalutákkal.
Ha a törvényt elfogadják (na, vajon hogy dönt a kormányzó többség?), a platformüzemeltetőknek és a kriptoszolgáltatóknak 2026-tól részletes adatokat kell majd szolgáltatniuk. Ide tartozik az üzemeltető cég neve, székhelye, adószáma, valamint az összes platform megnevezése, amelyet működtet. Ezen felül adatot kell gyűjteniük a felhasználókról is: név, cím, adóazonosító, születési adatok, valamint a tranzakciós volumenek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy Airbnb-n keresztül lakást kiadó magánszemély vagy egy Wolt-futár éppúgy a NAV látókörébe kerül, mint az, aki kriptotőzsdén kereskedik.
