Ilyenkor, március idusa környékén felerősödnek a hazai sajtóval kapcsolatos viták, hiszen március 15-ét több mint húsz éve a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük. Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek vizsgálják a szakma állapotát, most éppen a Nézőpont Intézet és az Unomedia Communications végzett el egy internetes közvéleményt-kutatást, kimondottan a szakmán belül.
Nőtt az újságírás színvonala?
Az ilyen kutatások nem ritkák, úgy megy a dolog, hogy e-mailben hívják fel a médiumok figyelmét a kutatásra, aztán a neten név nélkül lehet kitölteni a kérdőívet. A beérkezett válaszokat összesítik, elemzik, az eredményt pedig elénk tárják.
Így történt ez most is, a kutatás február 15. és március 9. között zajlott, a kérdőívet 220 újságíró töltötte ki, és elkészült a rövid elemzés is. A legfontosabb megállapítás, hogy az újságírók önmagukkal szemben kritikusabbak lettek az elmúlt egy év alatt, a szakma egészével, vagyis a magyar sajtó állapotával azonban elégedettebbek lettek.
Úgy vélték, a magyar sajtó kritikusabb, alaposabb, motiváltabb és politikailag függetlenebb most, mint egy évvel ezelőtt. Tény, hogy azért alapvetően nem olyan kedvező a helyzet, az ötfokozatú skálán a hazai újságírás színvonala csupán 2,83-as átlagot kapott, de ez is javulás a tavalyi 2,69-es átlaghoz képest.
Saját magukat többre értékelik
A szöveges kérdéseknél a válaszadók 38 százaléka tartotta jól informáltnak, 37 százaléka kellően kritikusnak a magyar sajtót, ugyanakkor csupán 5 százalék érzi gazdaságilag, és 8 százaléka politikailag függetlennek. Erős kritika érte az újságírók felkészültségét is, csupán 23 százalék szerint jól képzettek, 19 százalék szerint elég alaposak és 18 százalék érzi feddhetetlennek a szakmát.
Mint látható, a szakmával szemben valóban kritikusak az újságírók, de ha saját magukról kérdezik őket, már más a kép. Saját maguk feddhetetlenségét 4-es fölöttire, a jól informáltságukat 3,98-ra, politikai függetlenségüket 3,77-re értékelték.
A legrosszabb osztályzatokat egyébként a munkakörülményekre vonatkozó kérdésekre adták, a fizetéssel való megelégedettségükre 2,77-es, a túlterheltségre 2,58-es átlagot adtak. A válaszadók között volt 6 százalék, aki nem tartja magát feddhetetlennek, 12 százalék pedig bevallja, hogy nem független politikailag.
Az újságírók információforrásként ma már leginkább az internetet használják (78 százalék), ezt követik a rádiók (7 százalék). Érdekesség, hogy a közösségi oldalak (pld. Facebook) már 6 százalékban számítanak információforrásnak, ezzel megelőzik a napilapokat (5 százalék). A televízió pedig a lista végén áll, 2 százalékkal.
Várjuk az Ön véleményét is
Úgy gondoljuk, hogy noha tényleg érdekes, hogyan gondolkodnak magukról és a szakmáról az újságírók, de az igazi értékmérő az olvasók véleménye. Ezért most arra kérjük olvasóinkat, válaszoljanak az alábbi kérdésekre. Előre leszögezzük, ez a kis kutatás nem lesz reprezentatív, csupán a lapunkat olvasók egy részének véleményét fogja tükrözni. De azért kíváncsiak vagyunk. Szóval.
Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy olvasóink mennyire ismerik az újságírók munkakörülményeit. Kérjük, a következő két kérdésre is válaszoljanak.
A válaszadásra tíz napot adunk, a beérkezett válaszok alapján mi is elkészítjük elemzésünket, szép színes grafikonokkal, aztán jól önmagunkba nézünk.
