Az idei európai parlamenti választásokon öt magyar párt jutott be a testületbe, közülük a Fidesz és a KDNP a részben Fidesz által alapított Patriótákhoz (PfE) csatlakozott, Magyar Péter Tisztelet és Szabadság Pártja az Európai Néppárthoz (EPP), a Demokratikus Koalíció maradt a Szocialisták és Demokraták (S&D) tagja, míg a Mi Hazánk a német AfD-vel közösen megalapította a Szuverén Nemzetek Európáját (Szuverenisták).
Mindegyik pártcsalád valamilyen ideológia, eszme mellett határozza meg magát. Megnéztük, melyik pártcsalád milyen eszmét képvisel és hogyan azonosulnak velük a magyar pártok.
Fidesz-KDNP és a Patrióták különös esete
A magát konzervatívnak, kereszténydemokratának valló Fidesz az idáig a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciában (ID) lévő osztrák Szabadságpárttal és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew) frakcióban helyet foglaló cseh ANO-val jelentette be, hogy új pártcsaládot akarnak létrehozni. Ez lett végül a Patrióták Európáért, ami az EP harmadik legnagyobb tömörülésévé nőtte ki magát.
Alapjáraton a tagpártok többsége jobboldalinak mondja magát, de vannak furcsaságok az ideológiák terén. Szögezzük le, hogy a sorozatos “balliberálisozás” ellenére a liberalizmus nem egy baloldali ideológia.
Mint más eszméknek, ennek is vannak különböző variánsai, a “balliberális” kifejezést Németországban például a szociálliberalizmusra használják, ami az eszme domináns fajtája Britanniában (Liberális Demokraták), Kanadában (Kanadai Liberális Párt) és az Egyesült Államokban (Demokrata Párt).
A legtöbb országban viszont a liberálisokat inkább a jobboldalhoz sorolják, elsősorban a gazdasági nézeteik miatt, ugyanis a gazdasági liberalizmus erősen kapitalista és piacpárti. Nem meglepő, hogy van magát liberálisnak valló is a Patrióták között: a holland Geert Wilders, aki gyakran “jobboldali liberálisként” azonosítja magát.
Babis pártját nehezen lehet beazonosítani, a legtöbb helyen csak populistaként hivatkoznak rá, ámbár korábban Babis az ANO-t egy “szociális empátiával rendelkező jobboldali pártnak” nevezte.
Az egyetlen baloldali párt, amit Orbánék meghívtak a Patriótákba, a szlovák kormányfő, Robert Fico Irány - Szociáldemokrácia (Smer) pártja, aminek már a nevében benne van, hogy ez egy baloldali szociáldemokrata párt. A korábban az S&D-ben ülő Smer viszont sok társával ellentétben szociálisan konzervatív, populista és oroszpárti nézeteket vall, ezért a pártcsalád kizárta őket, Ficoék mégsem csatlakoztak a Patriótákhoz.
A magát jobboldalinak valló Fidesz tehát olyan pártokkal került egy családba, amik szintén jobboldalinak nevezik magukat. Ennek ellenére a pártok nem mindenben értenek egyet. Az erősen antikommunista spanyol Vox például kifogásolta, hogy Orbánék nem akarták aláírni a közös EU-s nyilatkozatot a venezuelai választásokkal kapcsolatban.
A Vox erősen kritikus a venezuelai szocialista vezetéssel szemben, míg a magyar külügyminiszter korábban találkozott Nicolas Maduro elnökkel, akivel szerinte egyetértettek (többek között) a szuverenitásvédelem kérdésében.
Mi Hazánk és a Szuverenisták, avagy a különc szélsőjobb
Az Európai Parlament legszélsőségesebb tömörülése az újonnan alakult Szuverén Nemzetek Európája. A pártcsalád legnagyobb tagját, a német AfD-t korábban kizárták az addig legjobboldalibb ID-ből, mert a listavezetőjük kijelentette, hogy nem minden SS-tag volt bűnöző. Az új frakciónak tagja lett a magyar Mi Hazánk Mozgalom (MHM), ami magát nemzeti radikálisként és harmadikutasként azonosítja.
A Szuverenisták több pártját vádolják fasizmussal, illetve nácizmussal, a szlovák Republika például a nyíltan neonáci A Mi Szlovákiánk Néppártból vált ki. Az MHM hasonló cipőben jár, a párt egyik alelnöke, Novák Előd például az egyik legismertebb neonáci honlap, a Kuruc Info reklámcégének egyik tulajdonosa.
Ezek mellett a Szuverenisták legérdekesebb pártja a lengyel Új Remény (NN). Az NN a szélsőjobboldali lengyel pártszövetség, a Konföderáció egyik tagja, de ellentétben a többi ide tartozó párttal, az Új Reményt libertáriánusnak szokták nevezni.
A libertarianizmust nehéz lenne röviden összefoglalni, de manapság azokat a pártokat nevezik így, melyek kisebb államot szeretnének. Erősen piacpártiak és általában társadalmi kérdésekben is liberálisak. Az NN ezzel szemben inkább csak a gazdasági kérdésekben libertáriánus, a többi tagpárthoz hasonlóan társadalmi kérdésekben inkább konzervatív.
Mind az AfD, mind az NN gazdaságilag liberális, velük szemben a Mi Hazánk inkább beavatkozna a gazdaságba. A közös mindegyik tagpártban a nacionalista retorikájuk és az euroszkepticizmusuk.
Mennyire szocialista a DK?
A Demokratikus Koalíció az egyetlen magát baloldalinak valló párt idehaza, ami bekerült idén az EP-be. A párt a Szocialisták és Demokraták frakciójának a tagja, ami a mérsékelt szociáldemokrata és progresszív pártokat tömöríti.
Gyurcsányt és a DK-t az úgynevezett harmadikutas szociáldemokrata vezetőkhöz szokták sorolni, ide tartozik a brit Tony Blair, az amerikai Bill Clinton vagy a német Gerhard Schröder is. A harmadikutas (angolul third way) politikát a munkáspártok centrum felé közeledése jellemezte, ami gyakran azzal járt, hogy a gazdasági kérdésekben elhagyták a radikálisabb baloldali programpontjaikat és átvettek bizonyos dolgokat a jobboldali pártoktól.
A DK-ra viszont gyakran szociálliberális pártként hivatkoznak, részben emiatt hívták meg őket az európai liberális frakcióba 2019-ben, amit visszautasítottak és inkább maradtak az S&D tagjai.
Gyurcsány nem az egyetlen exminiszterelnök Európában, aki új, liberálisabb mozgalmat alapított, miután otthagyta addigi pártját. Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök szintén otthagyta a szociáldemokrata és keresztényszocialista Demokrata Pártot (PD), hogy saját szociálliberális tömörülést alapítson Italia Viva (Olaszország Él) néven. Ellentétben Gyurcsányékkal, Renzi a liberális frakcióhoz csatlakozott a szociáldemokraták helyett.
Magyar Péter és a Tisza Párt, mint néppárt?
A Tisztelet és Szabadság Párt lett a legnagyobb magyar ellenzéki tömörülés az EP-ben június 9. után. Hasonlóan Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Néppártjához, a Tisza is egy afféle néppártként vagy gyűjtőpártként próbálta reklámozni magát.
Akárcsak Márki-Zay, Magyar szintén egy jobboldali ember, aki korábban azt mondta, hogy a “nemzeti oldalhoz” tartozik és szerinte a saját magára legjobban illő jelző a nemzeti liberális. Mind az MMN és a Tisza az Európai Néppárthoz kívánt csatlakozni, ami a legnagyobb pártcsalád az EP-ben.
Az EPP-t kereszténydemokrata pártok alapították, manapság liberális konzervatívként szoktak rá hivatkozni. A liberális-konzervativizmust itthon inkább polgári kozervativizmusnak szokták nevezni, ez Európa vezető konzervatív irányzata. A liberális konzervatívok piacpártiak és a társadalmi kérdésekben általában nyitottabbak a haladásra, mint más konzervatív pártok.
Az EPP tagjai között többnyire konzervatív és kereszténydemokrata pártokat találunk, illetve néhány liberális pártot. A tagpártok közül a zöld, de egyben szociális kérdésekben konzervatív német ÖDP és a szociáldemokrata Lengyel Kezdeményezés lóg ki a sorból.
Az nem meglepő, hogy a Tisza ide kívánt csatlakozni, de mivel az EPP-ben helyet foglalnak liberális pártok, valamint egy zöld és egy szociáldemokrata párt is, a Tisza elmondhatja, hogy egy olyan pártcsalád tagja lett, ami hozzá hasonlóan egy mindenkit befogadó “gyűjtőpárt”.
