Napjainkban egyre több fiatal dönt úgy, hogy összepakolja a batyuját, és egy idegen ország felé veszi az irányt. Az okok egyszerűek: szeretnének kitörni a hazai kilátástalanságból, biztos megélhetésre, tervezhető életre, színvonalas munkakörülményekre vágynak. Elmarasztalni nem lehet őket, marasztalni viszont annál inkább kellene. Új sorozatunkban egyesével vesszük górcső alá, hogy mit tudnak kínálni egy-egy szakma képviselőinek itthon és külföldön. Első epizódunk a mérnökökről szólt Mennyit ér egy mérnök itthon és külföldön? 2011. October 26. 09:17 , most a tanárokkal folytatjuk.
Folyamatosan romló presztízs
Néhány évtizeddel ezelőtt a tanári hivatással együtt járt a tekintély, falun és városon egyaránt. A tanítókat az egész társadalom elismerte, az emberek felnéztek rájuk tudásuk, bölcsességük miatt. Nemcsak a személyüket tisztelték, hanem azt is, amit képviseltek. Korábban persze a diákság is egészen más volt. Lehet, hogy inkább a félelem miatt, de a gyerekek nem mertek ellentmondani a tanárnak, igyekeztek betartani a szabályokat. A körmösök kora azonban elmúlt, s mára nemcsak a fiatalság változott meg jelentősen, hanem a tanári pálya presztízse is zuhanórepülésbe kezdett.
Míg a mérnökök esetében korábban megjegyeztük, hogy többségük kifejezetten elhivatott a műszaki élet iránt, addig ugyanez a frissen végzett pedagógusokról már kevésbé mondható el. Elég csak a szombathelyi egyetem padsoraiból kikerülőkre gondolnunk: közülük sokaknak eszük ágában sincs eleven lurkókkal bajlódni. Megjegyeznénk, ennyien nem is tudnának hol elhelyezkedni, hiszen miközben a tanár és/vagy tanítóképzésben részt vevők száma az utóbbi években nem csökkent drasztikusan, a vidéki iskolák sorra zárták be kapuikat.
A HVG összeállítása szerint Vas megye 216 települési önkormányzata közül 144 már nem tart fenn iskolát. Köztük nem csupán aprófalvak vannak, hanem négy ezer lakosnál többel rendelkező település is: Sé (1392), Nárai (1276), Balogunyom (1212) és Lukácsháza (1047). Csak összehasonlításként: Jász-Nagykun-Szolnokban 4, Pesten 6, Bács-Kiskun és Csongrád megyében 7 településen nincs iskola. Ellenpélda megyénkben csak egy van: Pecöl ugyanis élt a helyi oktatás újraindításának kormány adta lehetőségével, így az ottani iskolában egy hosszabb szünetet követően szeptember 1-jén ismét becsengettek.
Busás fizetést érhet a nyelvtudás
További probléma, hogy a tanárképzőről kikerülő fiatalok nyelvvizsga hiányában előbb csak oklevelet kapnak diploma helyett. Pedig fiatal diplomás tanáraink az orvosokhoz hasonlóan nagyon kedvező ajánlatok között válogathatnak az észak-európai országokban, Angliában, Németországban, valamint Ausztriában is. Nagyjából két feltétel van: a stabil nyelvtudás és a rátermettség. Ha ez megvan, akkor a magyar fiatal a tanári diplomájával viszonylag könnyen talál munkát határainkon túl is.
Vannak munkaerő-közvetítő irodák, melyek már kimondottan erre szakosodva működnek. Ezek elsősorban az angliai munkavállalást népszerűsítik és segítik, főként az informatika-, matematika szakos frissdiplomásokat keresik. Az utóbbi időben nagyon nyomul Ausztrália is, ahol nemcsak a tisztán magyar, hanem a többféle nemzet kisfiait, kislányait vegyítő iskolák is várják a képzett pedagógusokat.
Ezek után kotorásszunk kicsit a pénztárcában, bár ne túl sokáig, mert a kereseti lehetőségek e pályán (is) eléggé elkeserítőek. A 2008-as (tehát azóta nem emelték a jövedelmeket) közalkalmazotti bértábla alapján egy főiskolai végzettségű kezdő tanár bruttó 122 ezer forintot vihet haza, egyetemet végzett kollégája ennél 7 ezer 500 forinttal kap többet. Egy közvetlenül nyugdíj előtt álló főiskolai végzettségű pedagógus bruttó 196 ezer, míg egyetemi diplomával rendelkező társa 235 ezer forintot kereshet.
Keserű pirula: nincs túlóradíj
A kereseti adatokhoz manapság sajnos már azt sem nagyon kell hozzátennünk, hogy az alacsonyabb béreket kiegészíti a túlóradíj, vagy a különböző foglalkozások, szakkörök megtartásáért járó juttatás, mert a legtöbb helyen ezeket már nemes egyszerűséggel nem is fizetik ki. Összességében tehát idehaza csak az egyetemi és főiskolai oktatók keresete mondható átlag felettinek. (Hallottunk ugyebár kifejezetten durvának, na meg indokolatlannak tűnő 1,5-2 milliós dékáni bérekről is) Eközben az általános és középiskolai tanáraink már jóval az átlag alatt keresnek, és akkor még nem is beszéltünk az óvodapedagógusokról…
Az alábbiakban egy hosszabb, amolyan zárójel nélküli zárójeles gondolatmenet következik. Ezt az indokolja, hogy a fenti kereseti adatokra sokan nyilván rávágják, hogy
bezzeg a tanárok egész nyáron pihennek, plusz van őszi, téli és tavaszi szünetük.
Nos, ez igaz is, csakhogy a valóságban a pedagógusok számára a tanév később ér véget, illetve előbb kezdődik, mint a gyerekeknek. Azt sem árt figyelembe venni, hogy délutánonként dolgozatokat javítanak, újabb feladatokat készítenek.A tanárokon tehát igencsak sok múlik, elvégre a kicsik többségét ők oktatják az írás, az olvasás és a számolás rejtelmeire, ergo sokat tehetnek (és kell is tenniük) azért, hogy a felnövekvő nemzedékek fejébe megfelelő tudást töltsenek. Persze vannak olyan pedagógusok (nem is kevesen), akik nem szívesen képzik magukat, nem haladnak a technikai vívmányokkal sem, de azért vélhetően mindenki meg tudna nevezni legalább egy olyan tanárt, akire őszintén felnézett gyermekévei alatt.
Mi újság külföldön?
Visszakanyarodva a pénzügyekhez: a világon az USA-ban és talán a Japánban élő oktatók tudják mi az a tanári álomfizetés. Egy pályakezdő amerikai tanár fizetése ugyanis nagyjából havi 700 ezer forintnak megfelelő dollár. Persze ez függ attól, hogy a pedagógus milyen intézményben, melyik államban/városban, és milyen tantárgyat tanít. De a hazai viszonyokkal szemben így is elég nagy a kontraszt. A sorban a németek következnek, náluk havi 650 ezer forint mondható átlagosnak, bár ebben is lehetnek komoly eltérések is.
Nagy-Britanniában 550 ezer forintnak megfelelő font ütheti a tanárok markát havonta. (Egyes felmérések szerint egyébként a brit tanárok Európa legalul-képzettebb pedagógusai, nem véletlen, hogy csábítgatják a magyarokat is). Ausztria sem nagyon marad el az angliai kereseti lehetőség mögött, ráadásul az mindenképpen a sógorok mellett szól, hogy tőlük könnyebben és olcsóbban érkezhet látogatóba a honvággyal küzködő hazánkfia.
Az ausztrálok is különböző szempontok alapján ítélik meg a kezdő tanárok fizetését, a legnépesebb államban érdemes a leginkább elhelyezkedni, itt a kezdő fizetés havi 600-700 ezer forint között mozog. A pályakezdők lehetőségeit illetően Lengyelország helyzete hasonló a magyarhoz, ez vonatkozik az oktatási rendszerre és a keresetekre egyaránt. Hiába no, csak megcsillan az a fránya közép-európai virtus…
Mire jó a modellezett jövő?
Azonban gond egy szál se, mert a tervek szerint 2013-tól jön a pedagógus életpálya-modell! Hogy ez jó lesz-e, azt egyelőre nem tudjuk, bár kiindulva a közszféra dolgozóit az elmúlt években ért csapásokból, van egy tippünk… Csendben jegyeznénk meg: mi magyarok nagyon tudunk pályamodelleket építgetni, például a 2012-es foci EB rendezési jogára készített pályázatban is készültek makettek, csak éppen a döntéshozók rájöttek, hogy nincs mögöttük tartalom. A magasabb szintek iránymutatása mellett Hoffmann Rózsa államtitkár által megálmodott tervezet egyébként kétszázezer forintos pályakezdő tanári fizetést ígér.
Természetesen ennek többlépcsős bevezetése, pontos időpontja nagymértékben függ a gazdasági helyzet alakulásától. Jelenleg úgy tűnik, jócskán megemelnék az osztályfőnöki pótlék összegét is. A tervek szerint e kategóriában az osztálylétszámtól, az évfolyamtól és a hátrányos helyzetű tanulók arányától függően 15 ezer 600 és 46 ezer 800 forint közötti pénzmagról lehet szó. A régebb óta dolgozó tanárok bérét pedig úgy tervezik, hogy hozzáigazítják a kezdő fizetésekhez, vagyis az nem fordulhat elő, hogy egy pályakezdő többet keressen, mint egy 10-15 éve „praktizáló” pedagógus.
A tervek és az álmok tehát ezek, a valóság viszont az, hogy a tanári pálya iránt valamiféle affinitást érzők is inkább a multiknál, vagy éppen a közepes vállalatoknál igyekeznek elhelyezkedni. Nem beszélve a mérnök-tanárokról, akik átpártolnak a termelésbe. Pedig, ha egy másik terv (álom?) megvalósítása, nevezetesen a szakképzés fellendítése is cél, akkor a komoly tudással rendelkező mérnököket is vissza kéne édesgetni a középiskolákba.
Nem is oly röviden ennyik voltunk mára. A továbbiakban is szívesen vesszük olvasóink javaslatait is, úgyhogy írják meg bátran, mely szakmákat kellene még kiveséznünk! Terveink szerint sorozatunk következő epizódját a szakmunkásokkal folytatjuk.