Gyakorlat teszi az uniós mentőmestert
Mentőautók sorakoztak csütörtök délelőtt Szombathelyen, az Egészségügyi Főiskola udvarán. Az összenyitott előadókban 110 hallgató várta a képzés megnyitóját. A fővárosból érkező képzési referens kicsit elszámolta magát a „vasi sztrádával”, a 86-os úttal, ezért némi késéssel érkezett, de a közbeeső időben dr. Puskás Tivadar, az Országos Mentőszolgálat Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezetének regionális orvosigazgatója és Köcse Tamás, az Országos Mentőszolgálat Vas Megyei Mentőszervezetének vezető mentőtisztje részletesen ismertették a képzés tematikáját.
Ebből kiderült, hogy nagyrészt a gyakorlati oldalt kívánja erősíteni a „Sürgősségi kórképek felismerése és szakdolgozói kompetencia körébe tartozó ellátása” elnevezésű program. Ezt egyébként a A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Továbbképzési és Szakképzési Intézete, illetve az Országos Mentőszolgálat szervezte a HEFOP 3.5.3. „Lépj egyet előre!” program Európai Uniós finanszírozásával.
Ha menni kell…
Puskás orvosigazgató beszéde alatt ketten siettek ki a teremből, majd néhány másodperc múlva már felhangzott az udvarról kihúzó mentő szirénája. A jármű „elfekvőhöz”, azaz részeghez sietett. Ilyen azonban csak a megnyitó alatt fordulhatott elő. Bár a mentésirányítókra most extra szervezési feladat hárul, de az irányítás igyekszik úgy szervezni a beosztásokat, hogy a képzésen tartózkodókat ne kelljen bevetni. Október közepéig heti két alkalommal számolhatnak a hallgatók, összesen 120 órás képzésen kell részt venniük és októberben írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek.
Magasabb szintre lépnek
Az Országos Mentőszolgálatnál roham-, eset- és kiemelt mentőgépkocsik vesznek részt magában a mentésben. A kiemelt mentőgépkocsi olyan plusz felszereléssel rendelkező mentőautó, amelyen szakápolók teljesítenek szolgálatot Ezek a szakápolók külön képzést kapnak néhány olyan eszköz és eljárás használatára, ami magasabb szintű, mint a mentő szakápolói képzés. Ez kezdődött most el Szombathelyen – tudtuk meg dr. Puskás Tivadartól.
– Kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelési tréning is szerepel a tematikában, ami leginkább a gyakorlatra épít, a későbbiekben is lesz még ilyen képzés. Aki sikeres vizsgát tesz, az a plusz tudás mellett a minimálbérnek megfelelő egyszeri juttatást, 69 ezer forintot is kap. A szerződés szabályozza azt is, mi történik, ha valaki önhibájából hagyja abba a képzést. Ekkor 140 ezer forintot kell befizetnie. Ez is motiváló tényező arra, hogy csak azok vágjanak bele, akik komolyan gondolják. Ez a továbbképzés arra szolgál, hogy jobb minőségben, a kor színvonalának megfelelően tudjuk ellátni a betegeket. A betegellátás és a betegek nyernek vele, ha a dolgozóink magasabb színvonalon képzettek.
Túljelentkezés
Országos szinten 1093 ember képzésére van pénz az EU-s forrásból. Az első meghirdetés után több, mint háromszoros túljelentkezést regisztráltak. Emiatt létre kellett hozni valamilyen válogatási rendszert. Mivel a képzés a betegeknek és mentő-bajtársaknak is jó, ezért a szervezők igyekeznek megteremteni annak a lehetőségét, hogy a mostani után újabb képzések következzenek. Ígéret van arra, hogy az év végén már új képzés indul, hasonló kondíciókkal.
KIM-képzés
A KIM (kiemelt mentő)-képzés vázlatában szemezgetve néhány érdekesebb pontot kiemelünk, amiben előre léphetnek a mentőápolók a jelenlegi ismeretükhöz képest. Ilyen például a szülésvezetés, újszülöttellátás, fulladó csecsemő és gyermek ellátása, tudatzavarok, toxikológia és konfliktuskezelés, jogi ismeretek, sok más mellett. A szituációs gyakorlatokon pedig megtörtént, váratlan eseményeket is szimulálnak a hallgatók, hiszen ha ilyenbe botlanak a későbbiekben, akkor nem kell improvizálniuk, a korábbi esetből tanulva könnyebben megbirkóznak a feladattal.
A mentésirányítóknál
Olvasóinknak azt is megmutatjuk, hogyan dolgoznak a mentők. (Bár mi előszeretettel használnánk a „mentősök” szót, dr. Puskás Tivadar kérésére mégsem tesszük.) Szombathelyen a Sugár úti Mentőállomás kék színével hívja fel magára a figyelmet. A bejárattól is jól látszik az üvegportál, ami mögött többen szorgoskodnak. Ide futnak be a segélyhívások és itt születnek a döntések, hova milyen járművet küldenek. A paletta az orvosi ügyelet autójától a mentőn át egészen a mentőhelikopterig terjed.
Pachner Csaba mentésvezető, mentésirányító többek között a megye mentésirányításáért felelős, a régiós, illetve megyéken át történő szállítást szervezi. A bajtársak felügyelete is a feladata, de mint mondta, szerencsére felnőtt, felelősségteljes emberekkel van körülvéve. Különösnek tűnhet, de a mentésirányítás szervezetileg külön egység, de szakmai szempontból a munkájuk elképzelhetetlen a közös szemlélet, tevékenység nélkül.
- Összesen 17-en vagyunk irányítók és egyszerre öten vagyunk szolgálatban. Mentésvezető, irányító, rádiós, naplózó és a betegszállítást felvevő tartózkodik ebben a helyiségben. Két fő telefonvonal fut be hozzánk, a 104-es segélyhívó és a városi vonal. Természetesen mindkettőről át lehet kapcsolni a másikra –ismerteti az alapfelállást Pachner Csaba. Kollégái közben fogadják a beérkező hívásokat. Az asztalon lévő monitorok egyikén a megye mentésügyileg legfontosabb telefonszámai és a mentőhelikopter-bázisok elérhetősége szerepel háttérképként. A másik kijelzőn az éppen aktuális segélyhívásban közölt cím jelenik meg térképes formában.
- Szerencsére bőven vannak nagyon korrekt bejelentők, akik ha baj van nem esnek pánikba és pontosan elmondják, mit látnak. Ez nagyon megkönnyíti a munkánkat. Egy balesetnél például jó, ha az illető el tudja mondani, hány sérült van, milyenek a látható sérülések, vagy mit tesznek a sérültek? Fontos megemlíteni, ha valaki esetleg beszorult a járműbe, vagy beolvasni a járművön látható azonosítószámokat, veszélyt jelző feliratokat ha pl. tartálykocsi karambolozott, hiszen ilyenkor a tűzoltóságot, katasztrófavédelmet is értesíteni kell. A bejelentő kikérdezése után tudjuk eldönteni, mit küldjünk a helyszínre. A mentőknek a riasztás után nappal egy, éjjel két percen belül kell elhagyni az állomást és a helyszínre érkezéskor le kell jelentkezniük. Az öt, vagy több sérültes esetek tömegbalesetnek minősülnek, amit szigorúan adminisztrálni, naplózni és jelenteni kell.
Cserbenhagyás
A mentők egyik rémálma, amikor valaki vezetés közben hívja fel őket és közli, hogy az előbb látott egy fának csapódó autót és „jó lenne, ha valaki megnézné, nem esett-e bajuk?” Arra a kérdésre pedig, hogy hol történt a baleset ilyenkor rendszerint egy tág behatárolás következik, hiszen a sofőr eddigre már kilométerekre is eltávolodhatott a helyszíntől. Ilyenkor előfordul, hogy a szükségesnél több, vagy ami rosszabb, kevesebb segítség indul a helyszínre.
Ilyen volt az, amikor valaki „Jánosháza és Vasvár között valahol” szavakkal határozta meg egy baleset helyszínét. Ebből annyit lehetett kiszűrni, hogy valahol a 8-as főúton történhetett a baleset. A decemberi havazásban pedig érkezett egy hívás az oladi városrészről, miszerint valaki látott egy félig behavazott, fekvő embert a templom közelében, de nem állt meg megnézni, mi történt. A mentők hosszú ideig kutattak a szakadó hóesésben, végül senkit nem találtak.
Rossz vicc
A technika fejlődésével egyre kevesebb a tréfás kedvű betelefonáló, aki balesetet vízionál valahová, hogy azután gyönyörködhessen a kéklámpások kétségbeesett kutatásában. Hiába ugyanis a letiltott mobilszám, a diszpécser látja a hívó telefonszámát. Időnként egy-egy gyerek még hívja a 104-et, hogy trágárságokat kiabáljon a kagylóba, de ez már nem jellemző. A mentőknek biztosra kell menniük, akkor is ki kell menniük egy bejelentésre, vagy hitelt érdemlően ellenőriztetniük kell azt, ha 99 százalékban biztos, hogy sületlen viccről van szó.
Véges erőforrások
A szombathelyi Mentőállomáson négy mentő, egy esetkocsi és egy rohamkocsi vár bevetésre, nem mindegy tehát, hogy valós, vagy fiktív eseményekhez küldik-e őket. A közel azonos időben érkező hetedik riasztáshoz már meg kell keresni, melyik jármű tud menni. A 15 perces kiérkezési határidő így veszélybe kerülhet. Jó hír, hogy az irányítás fejlesztése várhatóan az idén megtörténik. Többek között jeladó kerül az autókba, így az irányító a monitoron pontosan látja majd, hol tartózkodnak éppen a járművek.
- A Magyar Mentőszolgálat Európában is elismert. A szervezettség mellett például az egységes rádióhálózatot is kiemelik külföldön. A vasi dombok között akadnak még fehér foltok, ahol a rádiók elnémulnak, de ezeket ismerik a bajtársak és mobiltelefonon tudjuk tartani a kapcsolatot –mondta Pachner Csaba. – Jelenleg azokban a mentőkben van műholdas navigáció, GPS amelyekbe a pilóták önszorgalomból tettek, de a tapasztalatok alapján néha nem a leggyorsabb útvonalat kínálja fel a rendszer, ezért a vezetők rutinja is szükséges.
Bevált a mentőhelikopter
Tavaly tavasz óta rendszeres vendég Szombathelyen a „Mókus”, azaz a sárga mentőhelikopter, ami Sármellékről száll fel a riasztásra. Több súlyos sérült esetén, újraélesztésnél, nehezen megközelíthető helyszíneknél indokolt a küldése, vagy akkor, ha a kiérkező mentők vizsgálata alapján a beteg állapota ezt megköveteli. A helikopter küldését a Központi Irányító Csoportnak kell jelenteni, így ők nyugtázzák, hogy éppen foglalt a légijármű. A sürgősségi tömb tetején lévő helikopter-leszálló átadása óta az érkező beteget egy team fogadja, ami zökkenőmentesen azonnal a megfelelő osztályra szállítja őt. A helipad megépítése már az onkológiai tömb felhúzásakor is felmerült, de akkor elvetették a tervet.
Lélekben elismert munka – összetartó csapat
A korábbi 24 órázások helyett most 12 órában szolgálnak a mentők. A munkájuk időnként meglehetősen stresszes és más szakmákkal összahasonlítva jóval kevésbé kerül reflektorfénybe a sikerük. Az, hogy rendszeresen újraélesztenek, mentenek embereket természetesnek számít, hiszen ez a feladatuk. De mégis jólesik nekik, amikor elismerő szavakat kapnak. A bajtársak a munkában egymásra vannak utalva és ez a magánéletben is meglátszik. Házak épültek fel úgy, hogy nem kellett segédmunkást fogadni, mivel a munkatársak mentek segíteni. Rendszeresek a közös összejövetelek, lazítások is.
A Toyoták megbízhatóbbak
A garázsba belépve egymás mellett állnak a mentőautók, a használatban lévők rákötve a 230 voltos hálózatra. Ezzel a belső elektromos műszereket és az akkumulátort tartják állandóan feltöltött állapotban.
- Az autók minősége megfelelő, a felszereltségük pedig országos szinten is kiemelkedő, a környéken talán Győrnek van egyedül hasonló felszereltégű járműparkja. A Toyota mentők kisebbek, de megbízhatóbbak, mint az újabb, tágas Fordok. Az előbbinél az is előny, hogy ki lehet látni a jármű hátuljából, míg a Fordban akár fel is lehet állni –foglalja össze a jelenlévő vonuló állomány, akikkel balesetek helyszínein már számtalanszor találkoztunk. Kíváncsiságból bekukkantunk az egyik régebbi japán autóba, 765 ezer kilométeren áll a számláló. Mint kiderült, sikerült a legtöbbet futott autót kifogni.
- Az új autó már elöl-hátul klímás, ami mindenkinek jó a nyári melegben. Európai színvonalú kocsikkal megyünk. Mielőtt a betegszállítást kiszervezték volna a mentőktől napi 25-30 menetlevelet írtunk. Reggel láttuk a többieket, meg a váltáskor. Most napi 8-10-re csökkent a szállított betegek száma, így több idő marad a betegre. A garázsban kötelező az elhasznált eszközök feltöltése, takarítás, fertőtlenítés – árulta el Horváth Dezső, de ebben a pillanatban felharsant négy kürtszó – a hívójel -, és a férfi már be is pattant a mentőbe, majd a mentőorvost felvéve szirénázva elviharzott. Azt még kiderítettük, hogy a mentők nem tartoznak a túlfizetett alkalmazottak közé, holott munkájuk megfizethetetlen azoknak, akik szerettük életét köszönhetik nekik.
Szabadidő
Az irányítók óránként tíz perc szünetet tarthatnak, az ebédidő pedig húsz perces. A vonulóknak éjszaka pihenőszoba áll rendelkezésre, ahol meglazított öltözetben pihenhetnek, amíg nem érkezik riasztás. A mentők beszereztek egy pingpongasztalt is, de bajnokságot azért nem rendezhetnek. Ha 4-5 pontig eljutnak, mielőtt megszólal a kürt az már jónak számít. Nézhetnének tévét is a pihenőben, de inkább ilyen mozgással frissítik magukat, amikor tehetik.
Kiszervezett betegszállítás
- Keserédes történet számunkra, hogy elkerült tőlünk az 1948-tól a mentőknek előírt feladat. Ami jó volt benne, hogy egy szervezet által koordináltan, tervezhetően lehetett szervezni a betegek szállítását. Ami most előny, valóban nagy tömegű betegszállítási feladat került le a vállunkról, ami fokozottan igénybe vette a személyzetet. A felszabadult időt önképzésre, a felszerelés javítására lehet fordítani – tudtuk meg Köcse Tamás vezető mentőtiszttől, aki többek között az operatív munka tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséért felelős. Hozzá tartozik a személyzet folyamatos szakképzése, belső továbbképzések szervezése. Ő maga is tanul, hamarosan újabb diplomával gyarapodik.
A későbbi beszélgetések során kiderült, az átállás nem megy zökkenőmentesen. Az orvosok és betegek is megszokták, hogy a mentőkhöz fordulnak, ha valakit be kell juttatni a kórházba, rendelőintézetbe. Ráadásul a hétvégi hazajuttatás sem egyszerű, mert a kijelölt betegszállítókat gyakran nem érik el. Ilyenkor jön a kuncsorgás a mentőknél, ahol lassan meg kell tanulni nemet mondani ezekre a kérésekre, mivel az OEP ellenőrzéseket helyezett kilátásba.
Érdekességek
Vészhelyzetben az emberek gyakran összezavarodnak. Ezért fordul elő gyakran, hogy a mentők helyett a rendőrséget hívják, vagy fordítva. A 112-es közös segélyhívószámra csak elvétve esik be egy-egy hívás. Mint megtudtuk, a mentőkkel néha a részegek szoktak „izmozni”, de ahogy Horváth Dezső fogalmazott: „rájuk nem lehet haragudni”. A túlnyomó többség tiszteli a mentőket, segíti a munkájukat.
A közlekedésben azonban gondot okoz, hogy sokan nem tudják, hogyan viselkedjenek, ha megjelenik mögöttük egy megkülönböztető jelzéseit használó mentő. Félrehúzódás helyet a fékbe taposnak, vagy próbálnak gyorsulni a szirénázó jármű előtt. Itt is érvényes alapszabály: a mentőnek akkor van elsőbbsége, ha megadják neki.
Baleseteknél íratlan szabály, hogy több sérült esetén a mentők először nem azokat vizsgálják meg, akik kiabálnak, hangosan sírnak, hanem azokat, akik feltűnően csendben vannak. Ott ugyanis nagyobb lehet a baj. Az is jellemző, hogy a fizetések, segélyek osztása idején megnő a hívások száma, ilyenkor több ember fekszik el magatehetetlenül. A mentők a riasztáskor megtippelik, melyik visszatérő páciensük lehet a hívás tárgya és sokszor el is találják.
Azt is megtudtuk, hogy egy gyárnál a legnagyobb úr a portás. Ha ő nem tud egy munkahelyi balesetről, vagy rosszullétről, akkor bizony a szirénázó mentő ott vesztegel a lezárt sorompó előtt, amíg a nagyhatalmú fel nem hívja a titkárságot, hogy megkérdezze: beengedheti-e a mentőt? Nemrégiben egy hipermarketnél fordult elő, hogy a biztonságiak nem engedték be a riasztásra érkező életmentőket a gazdasági bejáratnál. Elgondolkodtató, vajon mit hittek az őrök, szirénázva mentek lopni a mentők?
