Az zavar bele a jó szexbe, ami a fejünkben van

Nem gondoltuk volna, hogy egy szexről szóló előadás egy Frank Zappa-idézettel indít majd, mindenesetre a roppant rokonszenves kiállású Klettner Anikó ezt is behúzta.

Az elme olyan, mint az ejtőernyő: csak akkor működik, ha nyitva van

- durrant el a nyitány, mi pedig, a telt házas tömeg izgatottan szívtuk el fokról fokra az előadóterem levegőjét, hogy a végén tényleg olyan érzésünk legyen, mintha egy szexbarlangból távoznánk.

Mit lehet élvezni a szexben? Hát az orgazmust és az intimitást - indult el a szakember monológja egy örök érvényű szabállyal, hozzátéve, hogy

az egyik nem profibb az orgazmus élvezetében, be van neki építve, nem tudom, tudjátok-e, melyik az.

Kis derültség után már keményedik a tudomány: igen, a férfi az előbbiben van otthon, míg a nő az utóbbiban, az együttlét folyamatában tud igazán magára találni.

"De szegény nőknek az orgazmust tanulniuk kell."

Érdekes megállapítás jön: a nemek tanulhatnak egymástól abban a témában, amiben úgymond rutinosabbak. A nők az orgazmust, a férfival pedig elhúzni az időt,

elvégre úgyis jó lesz a végén, nem igaz?

"Elsősorban az zavarhatja meg mindezt, ami itt van belül, a fejünkben"

- mondja a szakember. Például a merevedési zavar is erről szól, ennek a hátterében számos dolog állhat, úgy mint önbizalomproblémák, a méret miatti szorongások, egzisztenciális és egyéb környezeti gondok, párkapcsolati problémák. Meg úgy általában bármi, ami feszültséget okoz.

A korai magömlés nagyon gyakran és régóta előforduló dolog a férfiak körében, de ami igazán érdekes, hogy manapság már ennek ellentettje, az ejakuláció tarda - amikor az ember nem képes elmenni, kielégülni - is egyre sűrűbben fordul elő, Klettner szerint ez annak is betudható, hogy

egy kattintásra vagyunk a pornótól.

Persze, a nők erre nem feltétlenül panaszkodnak, de attól még nem jó, ha a férfi hoppon marad az aktus végén.

De a legördögibb kör egy férfinak az, amikor növekszik benne a pszichés feszültség, ami miatt csökken az erekciója, amit kudarcként él meg, a feszkó nő fejében és így tovább.

De ahogy egy tanult kollégám mondta, senki sem látott még antilopot álló farokkal menekülni

- tette hozzá, utalva arra, hogy ez egy teljesen természetes dolog.

Ebből pedig elég sok baj lehet. A férfiassági problémákból frusztráció lesz, a frusztráció pedig agressziót szül - embere válogatja, kinél milyen fajtát, van, aki üt, más tárgyakat dobál, megint más pedig befelé éli ezt ki, és

gyomorfekélyt csinál magának

-, ebből pedig az jöhet, hogy csökken a gyengédség a párkapcsolatban, és távolodni kezdenek a partnerek. Ha nem jó a szex, és hosszú időn keresztül nem foglalkoznak vele, az váláshoz is vezethet.

A nők orgazmushajszája

Mivel, mint elhangzott, nekik tanulniuk kell ezt, van, aki így éri el, van aki úgy, ezért ezen az úton sokakon lehet úrrá az elégedetlenség érzése, hol van már az a csúcs, na, miért nem jön már, azaz jövök már, és így tovább. A feszültségből orgazmusgát lesz, ami hasonlóan néz ki, mint a férfiak ördögi köre.

Olyan ez, mint amikor kézzel akarunk halat megfogni: minél erősebben szorítjuk, akarjuk, annál kevésbé sikerül.

A negatív körök mellett azonban vannak pozitívak is: amikor ellazulunk, és jók a szexuális reakciók, és siker van. Ennek elérése azonban valahol a két szerelmi véglet között van: ha nagyon nem akarunk valamit, akkor ugyanúgy nem jöhet össze a szex, mint ha túl nagy a motiváció, őrülten ráizgultunk a dologra. Vagyis ha túl nagy a szerelem, az is felállíthat akadályokat.

Ezek a fiúk ebben a klasszikus Pet Shop Boys-videóban például valószínűleg túlságosan akarják:

Na de mitől lesz rossz a szex?

Disszociált érzékelés: amikor ott vagyunk fizikailag, de az agyunk máshol jár (ez egyébként nem ritka, egy nyugtalan elme állandóan jár-kel).

Nem együttműködőnek érzékelt partner.

A jó szex alapfeltételei pedig pont ezek ellentéte: ottlevés fejben, és annak az érzése, hogy a partner agya is ugyanolyan rugóra jár, mint a mienk. Az úgynevezett asszociált érzékelés (amikor nem vándorol az agyunk szeretkezés közben) egyébként

nem könnyű, csomó minden kizökkenthet

, van, aki időben előre vagy hátra kezd gondolkodni, de olyan is, aki átvált megfigyelőbe, és szex közben kívülről kezdi szemlélni magát, mit hogy csinál, és hogyan néz ki - ez férfiaknál gyakoribb -, és olyan is, hogy valaki a partner szemével kezdi szemlélni a történéseket, jaj, vajon mit szól a másik - ez pedig nőknél jellemzőbb.

Egyébként mindannyian csináljuk ezeket, hiszen az agyalás hozzánk tartozik, az elménk kalandozik összevissza, de

egyszer csak kellemes örvényként ott van benn, a transzállapotban, amelyhez idő kell, hogy kialakuljon.

"A leggyakoribb probléma az szokott lenni, ha nem vesszük észre, hogy még nem vagyunk ott."

Na de hogyan kanyarodjunk vissza az asszociált állapotba? A szakpszichológus szerint a legegyszerűbb módja ennek, ha az öt érzékszervünkön beérkező ingerekre figyelünk - amit hasznos lehet fókuszgyakorlatokkal megedzeni. Azonban az egyes nemeknek más és más a vezércsatornájuk: a férfiaknak például a látás az, ezért meg is vannak lőve kicsit, amikor sötétben, paplan alatt kell ügyködniük. Mert ők szeretik szemlélni a gerjesztő dolgokat.

Érdekes, hogy ők azt hiszik, hogy a nőknek is ez a legfontosabb, pedig nem.

Mert nekik, ki hitte volna, két másik az: egyrészt az orruk után mennek, másrészt a simogatás lendíti őket előre az intim este során.

Klettner szerint a lényeg az, hogy minél inkább rákapcsolódjunk ezekre a csatornákra (amik egyébként odafigyelés nélkül is működnek természetesen, egyes felfogások szerint például az első csóknál már nem számít, hogy mennyi sört ittunk meg előtte, hiszen eleve azért csattan el, mert szimpatizálunk a másikkal).

A figyelmünk, a gondolataink mi vagyunk, azokat mi irányítjuk. És irányítsuk is, mert így tudunk olyan ingerekre koncentrálni, amik belevisznek minket ebbe a jótékony örvénybe. Ezért teljesen igazuk van azoknak, akik szerint nem lehet teljesen éberen szexelni, de alva sem. A kettő között, transzban, úgy igen.

Arról meg talán aligha kell nyilatkozni, hogy mennyire fontos az odafigyelés, a tolerancia, az érzékenység, a képesség a feszültség kezelésére és a jó kommunikáció. Amúgy meg a legjobb nyilván az, ha ez a három terület stimmel, és ezeken lehet egyébként dolgozni, talán a szívet kivéve, ő majd dönt maga:

A Vírus Klub heti gyakorisággal szervez felvillanyozó előadásokat szaktekintélyekkel, ezekről errefelé lehet tájékozódni.