Szokatlanul nagy érdeklődés mellett tartotta soros – márciusi közgyűlés előtti – ülését az oktatási bizottság az emeleti tanácskozóteremben. Tantestületek vonultak ki, hogy némán demonstráljanak iskolájuk-munkahelyük fennmaradásáért, megtöltötték a terem széksorait. A vitáktól sem mentes ülés felért egy mini-közgyűléssel, több mint három órán át volt téma a szombathelyi gordiuszi csomó: hogyan lehet az önkormányzat által működtetett oktatási rendszerből a színvonal romlása nélkül további 350 milliót kivonni jövőre?!
Mint ismeretes, az elmúlt hónapban átvizsgálták a szombathelyi önkormányzat által fenntartott alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményrendszert, hogy megtalálják azokat a pontokat, amelyek megszüntetésével vagy átszervezésével költséghatékonyabb lehetne a helyi intézményfenntartás. A „munkaközi stádiumban” lévő vizsgálat anyaga pár hete a szombathelyi intézményvezetők asztalára került. Azonban miután egyes részleteket kiszivárogtattak belőle, az egész tanulmányt feltöltötték a város honlapjára.
Ez a munkaanyag javasolja a Szent-Györgyi Albert Középiskola bezárását. (Az iskola videó és dráma osztályát a Művészeti, a sport tagozatot a Nagy Lajos Gimnázium vehetné át, az egészségügyi szakmacsoportot az Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolába integrálhatnák.) E mellett felveti Reguly Antal Általános Iskola (német kisebbségi iskola) áthelyezésének lehetőségét a Dési Huber István Általános Iskolába.
Összevont szakképző helyek létrehozását is lehetségesnek tartaná. A tanulmány szerint összevonásra kerülhetne a Gépipari Informatikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégium, a Savaria Szakképző Iskola és Kollégium. Szintén egy igazgatása lehetne a Horváth Boldizsár Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumot valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégiumot is.
A szakértői anyagot a „kiszivárogtatás” óta számos ponton szakmailag is bírálták. Rettegi Attila bizottsági elnök az ülésen elismerte, hogy a tanulmány valóban tartalmaz pontatlanságokat, egyes részletei kevésbé lettek kidolgozva. De az elkészítéséhez mindössze egy hónap állt a szakértők rendelkezésére. - Ezért is van szükség további vizsgálatokra, „önkormányzati műhelymunkára”.
Valamit tenni kell…
A szakértők a tanulmányban a szombathelyi iskolák működéséről alapvetően elismerően nyilatkoztak, a mérések alapján a szakmai munkát tekintve több iskola évfolyama országos viszonylatban is az élmezőnyben szerepel. Rettegi Attila kiemelte, ezért is tartja fontosnak, hogy azok a szakmai értékek, amik a városban jelen vannak, az átszervezéssel ne sérüljenek. Másrészt viszont idén a szombathelyi költségvetés az oktatási ágazatból 350 milliót kényszerült kivonni, és a következő évben is legalább ennyit kell megtakarítania. Ha az ágazatban nem lesz strukturális átalakítás, akkor jövőre újra fűnyíróelv alapján történnek a megszorítások. Tehát minden oktatási intézménytől arányosan további forrásokat kényszerülnek elvonni. Csak félő, nincsenek már a rendszerben további tartalékok. Vagy más szférától vonjanak el? De honnan? - szólt a dilemma.
A szerteágazó oktatáspolitikai vitát részletesen nem taglaljuk, csak a legfontosabb részleteket ragadjuk ki.
A szakképzést kell erősíteni – kevesebb gimnáziumi osztályra lenne szükség
Új információ, amely több ízben is terítékre került: hogy Szombathelyen az elkövetkezendő időszakban a gazdasági szereplők 2500 új munkahely létesítését tervezik. A kérdés az, hogy a helyeket szombathelyi munkaerővel töltik fel, vagy máshonnan érkeznek szakképzett munkavállalók. Ezért is kell újragondolni a szakképzés rendszerét – utaltak rá többen. Ezzel együtt kevesebb gimnáziumi osztályra van szükség. Ezt, mint közölték, például már Győrben is felismerték.
Mi lesz a pedagógusokkal?
Több bizottsági tag és jelenlévő szakértő javasolta, vizsgálja meg az önkormányzat az esetleges átszervezések után hány pedagógus munkája szűnhet meg, hányan válhatnak munkanélkülivé, és mi lesz velük?
Felmerült kérdésként, hogy az önkormányzat miért nem egyeztetett előzetesen az iskolákkal, a diákönkormányzatokkal, a szülői munkaközösségekkel? - Rettegi Attila ígéretet tett arra, hogy eztán, ha konkrét javaslatok fogalmazódnak meg, az érintett közösségekkel egyeztetnek majd.
Horváth Zoltán (LMP) a Szent-Györgyi Albert Középiskola megszüntetésével kapcsolatban megjegyezte, a szakértők nem vizsgálták, hogy az intézményben gimnáziumi képzés is folyik. Így viszont nem lehet érdemben valós képet kapni egy oktatási intézményről sem. (Később kiderült, a szakértőket már felkérték a hiány pótlására.) Az LMP képviselője viszont nehezen tudja elképzelni, miként lehet a Szent-Györgyis diákokat a szakképzésbe integrálni, hiszen zömében (91 százalékban) lányok járnak ide, rájuk az iparban nincs nagy szükség.
Czeglédy Csaba (MSZP) többek között javasolta, vegyék le a napirendről a Szent- Györgyi bezárását, a Gépipari, a Puskás és a Savaria Szakképző összevonását. Valamint a Horváth Boldizsár Közgazdasági és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari egybeolvasztását. Szerinte a döntésekkel érdemes lenne megvárni, az állam átveszi-e az önkormányzatoktól a működtetést, és mi lesz országos szinten is a szakképzés sorsa. Ha ezek a kérdések eldőlnek, akkor lehet érdemben határozni Szombathelyen is.
Marton Zsolt szerint a döntéseket helyben kell meghozni, ne legyenek illúzióink, ha átveszi az állam az iskolák fenntartását, akkor sem lesz rá több pénze. A forrásokat pedig az önkormányzatoktól vonják majd el.
Drága a művészeti oktatás – fizessenek a nem szombathelyiek?
A Művészeti Szakközépiskola esetében Czeglédy azt javasolta, hogy fontolják meg az alapítványi működtetést. Ez azt jelenthetné, hogy az intézménybe járó nem szombathelyi gyerekeknek (a diákok felének) eztán tandíjat kellene fizetnie. Viszont azt is javasolta, hogy vizsgálják meg (több évre előre diagnosztizálják) a szakemberek annak a lehetőségét, hogy ezzel a lépéssel a továbbiakban is fenntartható-e az iskola, nem lehetetlenülne-e el attól, hogy máshová íratnák át a gyerekeket. (A Művészetivel az a legfőbb baj – tudtuk meg – hogy roppant költséges. Egy diák taníttatásának évi költsége az önkormányzatnak plusz 800 ezer forintjába kerül.)
Ha kell, elmennek egészen a minisztériumig…
Az ülésen a Szent-Györgyi Albert Középiskola igazgatója is szót kért. Részletesen ecsetelte az iskolában folyó szakmai munkát. Kijelentette, a szülők és a gyerekek aláírásgyűjtés szerveznek, egy nap alatt közel 3500-en kérték az iskola megmaradását. A gimnáziumukba többszörös a túljelentkezés, az elmúlt tíz évben önerőből 200 millió forintos fejlesztést hajtottak végre. Nincs indoka a bezárásnak.
Czeglédy szerint a gimnáziumi működés felülvizsgálatakor érdemes lenne a városban működő egyházi iskolát is górcső alá venni, ugyanis a Premontrei Gimnázium bír a legrosszabb mutatókkal, ugyanakkor szombathelyi gyerekeket vesz ki a rendszerből, a szakképzésből. –Rettegi erre megjegyezte, utoljára a negyvenes években zárattak be önkormányzatok egyházi iskolákat. Nem ők a fenntartók, nem ők diktálnak.
Nem mennek a Désibe!
Czeglédy a Reguly Antal Általános Iskola (német kisebbségi iskola) Désivel történő integrálását is megoldhatónak tartja. (Másfél évvel ezelőtt foglalkoztak ezzel a lehetőséggel az akkori szocialista városvezetők is.)
Rettegi viszont több ízben hangsúlyozta, a német kisebbségi önkormányzat nélkül nem határoznak, csak akkor integrálnak, ha a kisebbség is beleegyezik.
A német kisebbségi vezető, Friedl Tamás azonban felszólalásában elmondta, ők továbbra sem tartják jónak ezt az elgondolást. Nem tudják elképzelni, hogy két ennyire különbözőképpen teljesítő iskolát hogy lehetne erőszakkal összefésülni. Sorolta az intézmény kiváló eredményeit, „a Reguly hírneve – utalt rá - nem jár együtt a Désivel”, azzal az iskolával, ahol az elmúlt években felére csökkent a tanulók létszáma. Az ő iskolájukra a családi légkör jellemző. Ezért is, közölte Friedl, ha integrálják a két iskolát, a szülők akkor sem a Désibe fogják íratni a gyerekeket, elmennek máshová.
A szakképző iskolák összevonását is többen ellenezték, kijelentették, ilyenfajta mamutintézmények létrehozása senkinek sem lehet érdeke. Nincsenek érvek az összevonások mellett, és nem készült hatásvizsgálat arra nézve, valóban elérhető-e így számottevő megtakarítás.
Többen kijelentették, a rendszerből több pénzt már nem lehet elvenni. A Jobbik képviselője ezért például a politikai szakértők munkájának felülvizsgálatát javasolta, egyéb gazdasági észrevételek mellett.
Eztán az oktatási osztálynál a labda
Az oktatási bizottság végül egyedül a kollégiumok összevonását vetette el. Ezen túl – több más javaslat mellett - az Oktatási Ifjúsági és Sport Osztályt megbízta azzal, hogy az áprilisi közgyűlésre a felmerült javaslatokra (szakképző-helyek összevonására, a Szent-Györgyi Albert Középiskola bezárására) készítsen részletes előterjesztést. Az Oktatási Bizottság pedig felkérte a polgármestert, hogy a Dési ügyében folytasson egyeztetéseket „a Német Kisebbségi Önkormányzat véleményének megismerése céljából”. A testület egyhangúlag elfogadta Czeglédy azon javaslatát is, amely a Művészeti Szakközépiskola alapítványi működésének vizsgálatára irányult, azzal a kitétellel, hogy átfogó vizsgálatot készítsenek arról, hogy azzal a lépéssel, hogy a nem szombathelyieknek fizetőssé teszik az oktatást, hosszabb távon is fenntartható lenne-e az iskola.
