Az egekbe emelkedő energiaárak mellett a legtöbbet az elszabadult inflációról beszélünk. Amikor élelmiszerboltba megyünk, újra és újra elhűlünk a pénztárnál, és nemcsak a drágulást, de azt is érezzük, hogy itt valami nem stimmel.
Itt van például a kenyér árának a drágulása, amely kenterbe vágja az egész földrészt.
Az Eurostat közelmúltban publikált adatsora szerint Magyarországon a kenyérárak egy év alatt 65,5 százalékkal emelkedtek, ami közel négyszerese (!) az EU-átlagnak (18%), és kétszerese az utánunk következő Litvániának (33,3%).
Az unióban egyébként legkevésbé Franciaországban emelkedett a kenyér ára (8,2%), de még ennél is jobb a helyzet a közismerten szegény Svájcban, ahol a polgárok kemény 3,9 százalékkal fizetnek többet a kenyérért, mint tavaly ilyenkor.
De hasonló a helyzet a többi élelmiszer esetében is.
A Szeretlelmagyarország.hu-nak nyilatkozó Raskó György agrárközgazdász két dologgal magyarázza a magyarországi élelmiszerárak szédítő növekedését:
Lapunknak a közelmúltban nyilatkozott 
Olyan jól sikerült az élelmiszerárstop, hogy kenyérár-emelkedésben fölényesen lenyomtuk az egész földrészt 2022. September 20. 20:14 egy kereskedő, aki szinte szóról szóra ezt mondta:
„Ha nekem azt mondaná az állam, hogy néhány termékemet ráfizetéssel kell árulnom, egészen biztos, hogy nem vállalnám be a veszteséget. Egyszerűen drágábban adnám a többit. És ha már drágítok, akkor már mindegy, csessze meg az állam, több terméken és jobban emelném meg az árat, ki a fene tudja követni a meglóduló inflációban, hogy mi indokolt és mi nem?” – adott egyféle magyarázatot arra, hogy miért szabadult el a magyar infláció közel kétszer annyira, mint az uniós átlag.
A kisebb boltoknak kevesebb a mozgásterük, de a nagy láncoknak végtelen számú lehetőségük van egy kis „potya” áremelésre, amikor mindenki elfogadja, hogy az eheti árak magasabbak, mint a múlt hetiek – tette hozzá.
