Mikor érjük utol Ausztriát? – És ez tényleg a NER-lenyúlásokon múlik?

Rágjuk kicsit a csontot, ha már erre vagyunk ítélve.

2017-ben egy Fidesz-frakcióülésen Orbán Viktor azt vizionálta, hogy 2030-ra Magyarország utoléri, sőt akár lehagyja Ausztriát. A miniszterelnök ezt a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek tudta be.

25 éves a Nyugat.hu. Ne feledd, ide kattintva támogathatod következő 25 évünket!
Támogatom

Habár még 2030 messze van, történhetnek meglepő fordulatok, de egyelőre ennek a lehetőségnek – valljuk be – kicsi az esélye.

A politika ejtette is láthatóan ezt a kérdést, a kormányzat újabban sokkal inkább kacsingat kelet felé, a nyugati viszonyítási pontok érvényüket vesztették, vagy ha vannak, akkor negatív színben tűnnek fel. (Gondoljunk csak Lázár János legendás bécsi bejelentkezésére vagy Brüsszel folyamatos ármánykodására.)

A magánbeszélgetésekben viszont három évtizede folyamatosan viszonyítási pont Ausztria, főleg itt, a nyugati határszélen, ahol látótávolságon belül van, hogy mi történik odaát, nem is beszélve azokról, akik Ausztriában élnek vagy dolgoznak.

Bécs, üzleti negyed.
Józing Antal

A múltkori podcastunkban Podcast Péntek – Mit adott és mit vett el tőlünk 2021? 2022. January 09. 11:30 szintén előkerült a téma, és óhatatlanul is megkezdtük az összevetést. Közvetve arról is szó volt, hogy mennyire változna mindez, ha áprilisban kormányváltás lenne, és a pénzek egy része nem a NER-közeli cégbirodalmak útvesztőiben tűnnének el.

Mi most nem akarunk politizálni, csak megnézzük, mit mutatnak az utolérésről a számok.

Nos nem sok jóval kecsegtetnek.

A világbanki adatok szerint amerikai dollárban mérve így alakult a két ország egy főre eső GDP-je a rendszerváltás óta.

Magyarország és Ausztria egy főre eső GDP-je dollárban 1991-től 2020-ig. (Adatok: Világbank, Grafika: Nyugat.hu)
Nyugat.hu

A részletes elemzést meghagynánk a közgazdászoknak, ahhoz azonban nem kell különlegesen képzett szakértőnek lenni, hogy lássuk, a felzárkózás sokkal nyögvenyelősebben megy, mint amit ígértek annak idején, és tegyük szívünkre a kezünk, mint amire számítottunk.

A két ország között jelenleg még mindig körülbelül háromszoros a különbség az egy főre jutó GDP alapján.

Az igaz, hogy 1991-ben ennél lényegesen nagyobb volt a szakadék (hatszoros), amit a kettőezres évek közepére egész jól lefaragtunk (három és félszeresre), hogy aztán már sokkal lassabban csukódjon az olló, ha egyáltalán csukódik.

(Még mielőtt valaki felvetné: vásárlóerő-paritásban számolva is ugyanilyen reménytelennek látszik az érdemi felzárkózás.)

És mi van a fizetésekkel?

A hivatalos statisztika szerint 2020-ban Ausztriában az átlagos nettó fizetés 2469 euró volt, ami kb. 817 ezer forintnak felel meg.

A KSH adatai szerint ugyanez az összeg 2020-ban Magyarországon 268 ezer forint volt, ami szinte hajszálra ugyanakkora, mint a GDP-ben jelentkező különbség (háromszoros).

Nagyon durva leegyszerűsítéssel ez azt jelenti:

Azért keresnek az osztrákok háromszor annyit, mert háromszor annyi gazdasági értéket állítanak elő.

Természetesen innen lehetne politikai és társadalmi síkra terelni a kérdést, de az már egy másik cikk témája.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság