A lecsó. Ez az étel, amivel talán a legnagyobb meghökkenést szoktam okozni akár a család, akár a tágabb ismerősi körben.
Merthogy én például darás tésztával eszem, és másképpen sehogy. Persze ez egy elég sarkalatos példa volt, és ilyet nem is nagyon lehetett kóstolni ma délelőtt a Vásárcsarnokban, ahol tulajdonképpen egy egészen jó Lecsó showt sikerült kifőzni.
Három stand, és ennél is több variáció várt minket így a hét utolsó munkanapján a piacon. Peltzer Géza igazi, a főzőshow elengedhetetlen harmonikás dallamaira léptünk be a Vásárcsarnokba, ahol már nagyban ment a főzés. Lancsák Károly például rögtön háromféle lecsót is csinált, egy hagyományos kolbászost, egy cukkinis-padlizsános-kolbászost, a harmadiknak meg húsmentest.
Már említettem, hogy én darás tésztával eszem a lecsót, de kíváncsi voltam arra, hogy van-e még, ehhez hasonló, szürreális változat. Lancsák Károly szerint a legvadabb ilyen a körmös lecsó, ami úgy készül, hogy a körömpörkölt alapjához rakják hozzá a paprikát és a paradicsomot, de hallott olyanról is, aki fokhagymás-tejfölös nudlival ette.
Az illatok már a főzés kezdetekor belengték a teret, jöttek is a vendégek rendesen, akik már akkor kérdezték:
„Mikor lehet kóstolni?”
Volt, aki nagyjából fél órát várt is a kis kóstolóra, de azért volt más stand is, amit meg lehetett nézni. Gulyás Zoltán őstermelő volt a főzésre vállalkozók közül talán a legtitokzatosabb, legalábbis amikor megkérdeztem mi készül, semmi konkrétat nem volt hajlandó elárulni.
Persze később ő is lerántotta a leplet, az ő lecsója azért különleges, mert nem fazékban, nem is bográcsban, hanem – tessék megkapaszkodni – tárcsán készül. Ez a változat abban különbözik a hagyományostól, hogy így sokkal gyorsabban sül (igen, sül) a hagyma, a paradicsom és a paprika, amelyet aztán végül tojással bolondítanak meg.
Hogy mitől lesz jó a lecsó? Lancsák Károly szerint a jó alapanyagoktól, míg Gulyás Zoltán arra esküszik, hogy „az olaj az csak autóba jó”, vagyis, ha zsírral csináljuk, elrontani már nemigen lehet.
Bár a közelben egy négyzetméter sem volt, ami arra emlékeztetett volna, hogy ez egy kert lenne, a hangulat garantáltan megvolt egy igazi kerti partihoz, sőt, még az ilyenkor elengedhetetlen bogrács se maradt ki a délelőtti főzőshowból. A két, már említett szakács mellett a Piaci Baráti Kör tagjai is fakanalat ragadtak, ők viszont a hagyományos lecsóra esküdtek, legalábbis nem bonyolították túl a bográcsban rotyogó finomságot.
Jöttek, jöttek, és jöttek
Amikor aztán mindhárom stand elkészült a maga ételkülönlegességével, elkezdődött a várva várt kóstolás, ahová aztán özönlöttek az emberek. Kis kóstolót kapott mindenki, toronyi kenyérrel, melynek hallatán nagyjából úgy jöttek a piacon vásárlók, mint ahogy akkor, amikor mi, magyarok meghalljuk, hogy valami ingyen van.
Így aztán a lecsó hamar elfogyott, aki lemaradt bánhatja, aki pedig kóstolta, biztosan nyalogatta még utána a tíz ujját.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
