Minden 2020. március 18-ig folyósított hitelre, így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete az MTI érdeklődésére pénteken.
Közölték: a törlesztési moratórium automatikusan lépett életbe a hitelek esetében, ugyanakkor annak igénybevétele nem kötelező.
Ezért a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, azt szükséges jeleznie hitelezője felé.
A törlesztési stop kiterjed továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérleti díj fizetésére és a vételár részletfizetésre is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók.
Kiemelték, hogy a már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelek esetében viszont nem lépett életbe fizetési halasztás. Ahogy az úgynevezett rulírozó - például hitelkártya, folyószámlahitel - illetve a szakaszos folyósítású/szakaszosan lehívható kölcsönöknél a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket sem érinti a moratórium.
A fizetési moratóriumra vonatkozó kormányrendelet a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapít meg rendelkezéseket.
A futamidővel nem rendelkező hitelek március 18-ig már felvett összegei esetén az MNB értelmezése szerint a moratórium lezárultát, jelenleg 2020. december 31-ét követően válik esedékessé a visszafizetés.
A moratórium alapján a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik.
Az MNB azonban - a jogalkotó céllal összhangban - elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg.
A cél ebben az esetben is az, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet. Az MNB álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza.
Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.
Az MNB álláspontja szerint a moratórium alatt felhalmozódó kamat a hitelkereten belül úgy kell szerepeljen, hogy arra a moratórium lejáratát követően kamat nem számítható fel.
Kamatos kamat tehát nem keletkezhet, amennyiben azt az ügyfél a moratórium lejártát követő időszakban havonta, részletekben megfizeti.
Amennyiben azonban az ügyfél a moratórium lejáratát követően esedékessé tett felhalmozódott kamatrészletet nem fizeti meg a megegyezés szerinti határidőben, úgy arra már számítható kamat.
