Ha létezne egy mérőműszer a világon, ami méri a zsebben kinyíló bicskák és a viszkető tenyerek mennyiségét, az a magyarországi parkolók környékén az esetek többségében biztosan vérvörösre színeződne. Minden kormánykerék mögé ülő, vagy onnan kiszálló sofőr randevúzott már a stressznek azzal a szakágával, amit rokihelyre beálló, ordenárén tuningolt BMW-k, két helyet rézsútosan elfoglaló atomparasztok, kapubejárót eltorlaszoló nemtörődömök idéztek elő. És mindannyian elképzelték fejben, hogy legszívesebben mit tennének velük a világ egyensúlyának helyrebillentése érdekében.
Ezek többsége drasztikus, de nem sportszerű technika: míg az aktuális emberállat csak ideig-óráig foglalja el az őt nem megillető talpalatnyi helyet, addig egy kulcsvéggel megkínált fényezés nem javul meg néhány óra múlva, és a letérdelt tükör sem mászik vissza a bűnhődés után. Na de akkor mi a helyénvaló helyretétel? Nézzük!
Irodisták atomfegyvere: a mindent takaró post-it
Pár éve körbement a neten egy brazil eset, amikor valaki egy mozgássérülteknek fenntartott helyre méltóztatott leparkolni. Vesztére, mert mire visszatért a kocsijához, félreérthetetlenül megértették vele, hogy ez nem nagyon pálya: post it-ekkel, azaz kis színes cetlikkel nyomták tele a komplett kocsit, és még az egyezményes piktogram is felkerült az oldalaira.
A módszer amennyire hatékony az idegrendszerre nézvést, annyira időigényes is, ha tehát hozzáfogunk, mindig győződjünk meg róla, hogy lesz elég időnk a műveletre!
Rutinos irodisták napalmja
Jó munkahelyi közösségekben elfogadott átverés a munkatárs valamilen okból történő megünneplése vagy nyaralásból hazatérése esetén, hogy az asztalát, számítógépét, irattartóit, tehát az úgynevezett cuccait szépen bebugyolálják valamilyen, megfelelően nehezen levakarható anyaggal. Óriási hírünk van: ugyanez a tuskó parkolásra is gyógyír lehet! Igaz, az alábbi megfejtésre ugyanaz illik, mint az előzőre: időigényes. Cserébe biztosan meghálálja magát.
A berlini iskola: tejszínhabbal a kézben
Valamikor tavalyelőtt páran gondoltak egyet az erősen bringabarát német fővárosban, és a legszebb gerillahagyományok nyomdokán, károkozás nélkül hozták néhány autós tudtára, hogy köcsögök voltak a kerékpársávra állással. Tejszínhabbal meghosszabbítva a sávot jelölő felfestést:
A Tesco gazdaságos módszer
Ha jól számolunk, akkor mindössze háromszáz forintos költségből megoldható az alábbi konstrukció. Sajnos az autó gazdája pontosan ugyanennyivel fel is tudja oldani a korlátozottságát, de ez nem baj, mert a szégyenbe hozás eddigre már megtörtént, és jó eséllyel elárasztották már a Facebookot a sérülésmentes önbíráskodást megörökítő mobilfotók.
Ha építkezésen dolgozunk, és odaáll az, akinek nem kéne
Főleg, ha mindez még ki is van írva, mert kell a hely az anyagmozgatáshoz, kanyarodáshoz, nehéz munkagépek bejuttatásához - akkor jöhet szóba a soron következő kézműves technológia, Mekk Mester szaktudása előtt fejet hajtva.
Ha kéznél van egy erőemelő haver
Sőt, az ő keze ügyében meg egy mobil van, amit meg lehet csörgetni, és még rá is ér éppen (mármint nem a mobil, hanem ő maga), sőt, még kellő igazságérzettel is felvértezte az emberi természet, akkor máris lehet motiválni. Ha szerencsénk van, ilyen örökzöld élmény lehet a vége:
Kommentben, e-mailben várjuk az olvasói megoldásokat is! Lehetőleg azokat, amik nem tartalmaznak kihegyezett slusszkulcsot.
