Azzal, hogy idén csütörtökre esett május elseje, négynapos, hosszú hétvégén ünnepelhetett az ország.
Így volt ez Szombathelyen is, ahol az elmúlt évekhez hasonlóan az emlékmű lábánál gyűlt össze a város, illetve a környék apraja-nagyja. Volt itt minden, mint a búcsúban: ringlispíl, céllövölde, XXL, dodzsem, sör, virsli, jókedv, no és nem utolsó sorban Nótár Mary.
De vajon mit ünneplünk ilyenkor? Gino óta tudjuk, hogy május elseje a szeretet ünnepe. Biztosan sokan emlékeznek rá, ő volt az, aki az RTL-nek nyilatkozva azt mondta, „jók a pogramok, csak sok köcsög van”, illetve, hogy „kevés a biztonsági szervezet”.
Kíváncsiak voltunk arra, Szombathelyen mihez kötik az emberek május elsejét. És ha már ott voltunk, rákérdeztünk arra is, milyenek a programok.
Éljen május elseje! De miért is?
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos, később a Kossuth-díjas Nagy Ferót is megihlető „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogennel.
Néhány évtizeddel később, 1886. május 1-jén aztán a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek, szintén a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetésen körülbelül 350 ezren vettek részt. Május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a kivezényelt rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Az összecsapás során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét.
A Párizsban megalakult II. Internacionálén úgy határoztak, hogy a chicagói tüntetés kezdetének évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért (ahol az még nem történt meg), illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.
A tüntetések az USA-ban olyan sikeresek voltak, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
A kommunista rendszerek – melyeknek ideológiájában mindig is központi szerepet játszott a dolgozó nép – kiemelt ünnepként kezelték május elsejét. Politikai megfontolásból az eredetileg a „munkások ünnepének” hívott napot a munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepévé, a „munka ünnepévé” változtatták a keleti blokkot alkotó országokban.
Az Egyesült Államokban már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, igaz ott azt nem május 1-jén, hanem szeptember első hétfőjén tartják.
Napjainkban a világ több mint 160 országában ünnepnap május elseje. Franciaországban 1919 óta, Svédországban 1939 óta, Brazíliában 1924 óta, Magyarországon pedig 1946 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, május elseje.
