Miközben a hazai sajtó egy sután lefordított pornó-reklámlevélen rágódik, amely Morvai Krisztina pornóvideóját ígéri, addig mi igazi ínyencséget tálalunk Olvasóinknak a jobbikos képviselőasszony gyerekkorából. Akik meztelen, vagy botrányos képekre számítanak, azok nyugodtan csukják be az ablakot és keresgéljenek máshol. Aki viszont kíváncsi arra, mi ellen lázadt 1974-ben az akkor hatodikos Krisztina, azok bátran olvassanak tovább.
Két oldalt szentelt 1974-ben az „Ez a divat” című lap a Kézműipari Vállalat manökenje, egyben angol-orosz levelező Fekete Klári kislányának, Morvai Krisztinának. A lap újságírója tanítás után beszélgetett a sötétkék iskolaköpenyt viselő lánnyal, aki fehér-piros pettyes gallért és kézelőt is viselt. A tudósításból azt is megtudhatjuk, hogy a köpeny alatt pettyes nadrág és kockás pulóver rejtőzött A riporter meg is kérdezte Krisztinát, szívesen viseli-e az iskolaköpenyt?
Nem! Több hibája van. Először is sötétkék. Az iskolai élet amúgy is sok komor kéket diktál: kék a tinta, a bekötő papír, s ezáltal minden füzet és a könyvek is. Ennél nagyobb hiba, hogy műszálas anyagokból készülnek a köpenyek. Nem szellőznek és már a második óra után joggal gondolhatja a belépő tanár, hogy az oroszlánbarlangba tévedt... Mi is így érezzük, méghozzá a saját bőrünkön
– fejtette ki 36 évvel ezelőtt Morvai Krisztina, aki azt is elárulta, hogy zöld köpenyt viselne szívesen.
Az írásból kiderül, hogy a suliban csak a lányok beszéltek a divatról, a fiúk néma szemlélők voltak csupán, de azért felkészültek a napi módiból. Sokan hordtak titokban bőrláncot a köpeny alatt. Azt is megtudhattuk, hogy az osztálytársak rendszeresen kértek divattal kapcsolatos tanácsot Krisztitől, de nem azért, mert „maneken a mamája”. Inkább azért, mert bíztak az ízlésében és bár rosszul rajzolt, a színekkel azért tudott bánni. Legalábbis a rajztanárnője szerint.
A lap megszólaltatta az akkoriban ismert manökent, Fekete Klárit is. Elsőként azt kérdezték tőle, mit tart fontosnak a kislányok ruhatáránál?
Fontos, hogy ne legyen benne semmi fölösleges. És hogy ne öltöztessük túl a gyerekeket, mert ez gátlásokat okoz bennük. Nem kiválni, hanem hasonlítani szeretnének egymáshoz.
Arra a kérdésre, hogy mit tart a jó ízlés legfőbb ismérvének, Krisztina anyukája így felelt:
Azt, hogy tetszik, ami szép és természetes és észrevesszük, ami hamis, erőltetett. Kriszta például gyakran kuncog az utcán, ha megpillant egy-egy olyan arcot, amelyen több a festék a kelleténél, vagy toronymagasra tupírozta valaki a haját. Krisztinaízlésre való nevelése már a babakocsiban elkezdődött. Még egészen kicsi volt, amikor már megbeszéltem vele, hogy mit mihez kell felvenni. (...)Ez végül úgy beidegződik, hogy sajátjává válik egy életre. Sokszor felhívtam a figyelmét a szépre és torzra is.
Fekete Klári szerint lánya sok diák véleményét tolmácsolta köpenykritikájával, ami nem csak a kötelező egyenruha iránti ellenszenvéből fakadt. A manöken szerint inkább kékfestő kartonból kellene köpenyeket készíteni, színes farkasfoggal, szegőzéssel, gombokkal lehetne feloldani az egyhangú kéket.
Képgalériánkban a képaláírások eligazítást nyújtanak a fotókon látható ruhák színeinek kapcsán.
