A HSH napokban kiadott munkaerőpiaci és ingázási elemzése érdekes adatokat tartalmaz Vas megyére tekintve. Azt, persze, mindenki tudja, hogy a munkavállalók nagy része nem ugyanazon a településen dolgozik, ahol a lakhelye van, és azt is, hogy a gazdasági központok a nagyobb településeken, városokban alakulnak ki.
Egyre többen járnak más településekre, városokba dolgozni
Ennek egyszerű oka van, a befektetők a kedvezőbb infrastruktúra, nagyobb arányú szabad munkaerő miatt választják a városokat. Évtizedek óta tapasztalt folyamat, hogy ezek a városok nem tudják teljes mértékben kielégíteni a munkaerőigényeket, ráadásul a kisebb településeken jóval kevesebb, sok esetben nincs is foglalkoztatási lehetőség.
Az ingázás hosszú évtizedek óta létező gyakorlat, és ez a folyamat létrehozta a munkaerőpiaci körzeteket. Ezek a körzetek nem egyeznek meg az államigazgatás által kialakított megyékkel, járásokkal, a gazdasági szükség más megoldásokat keresett és talált.
A KSH elemzése a 2011-es népszámlálás adatait használta fel, a számok biztosan változtak azóta, de a tendenciák maradtak. Egyre nő az ingázók száma, 2011-ben minden harmadik foglalkoztatott, több mint 1,3 millió fő a lakóhelyétől eltérő településen dolgozott, naponta ingázott.
A fenti térképen is látszik, hogy az ingázási csomópontok közül a legtöbb a Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, ennek oka, hogy az Alföldön kevesebb, de nagyobb lélekszámú települések vannak. Az Alföldön jelentős a mezőgazdasági tevékenység, ami elsősorban lakóhelyhez kötött, és ez elősegíti a helyben foglalkoztatottságot. A Dunántúlon viszont a legnépesebb településeken kívül számos kisebb városnak is viszonylag jelentősebb a munkaerővonzása.
2011-ben 374 település rendelkezett pozitív ingázási egyenleggel, de közel felükben 500 főnél kevesebb volt az ott munkát vállalók száma, így e helységek foglalkoztatási jelentősége általában csak szűk körzetre, legfeljebb a szomszédos településekre terjed ki.
Munkaerőpiaci körzetek
Az ingázási adatok és a gazdaság teljesítmény alapján az Európai Unió szakintézménye, az Eurostat az olasz statisztikai hivatallal, az Istattal közösen meghatározta Magyarország munkaerőpiaci körzeteit. Az elemzés szerint Magyarországon 84 ilyen körzet található
Ha megnézzük Vas megyét, láthatjuk, hogy itt csak négy körzet van. Az, hogy Szombathely az egyik ilyen körzet központja. természetes, hiszen a megyeszékhely gazdasága erős, és sok olyan munkáltató, cég dolgozik itt, ahová a megye többi részéről is bejárnak a munkavállalók.
A sárvári körzet léte sem meglepő, Sárvár a megye második legnagyobb városa, szintén több nagyvállalattal. A harmadik ilyen körzet a szentgotthárdi. Ami azért érdekes, mert Szentgotthárd a kisebb városok közé tartozik, de az Opel-gyár és az ipari parkban működő féltucatnyi vállalt miatt erős a munkaerőpiaci vonzása. Plusz Celldömölkre is sokan járnak dolgozni a környékről.
Országos szinten is érdekesek a vasi körzetek
A szentgotthárdi körzet a legkisebb lélekszámú a 84 körzet közül, a vonzáskörzetben 18 ezer ember él. Az országos átlag körzetenként 82 ezer lakos.
A sárvári pedig azért érdekes, mert ebben a körzetben a legalacsonyabb, 80 százalék a körzetben dolgozó foglalkoztatottak közül a körzetben élők aránya, az országos átlag egyébként 92 százalék. Vagyis, a sárvári körzetben a legmagasabb az ingázók aránya.
A következő térkép megmutatja az ingázások irányait, l látszik, hogy a szentgotthárdi és a sárvári körzetekből is sokan járnak át dolgozni a szombathelyi körzetbe.
Az ország szerencsésebb részéhez tartozik Vas megye
A végéra még három térkép az ország gazdaságának és munkaerőpiacának helyzetéről. Ezeken jól látszik, hogy Budapest környéke és a Dunántúl északi része gazdaságilag aktívabb, mint az ország többi része, alacsonyabb a munkanélküliség és arányaiban több a munkavállaló.
