Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Nem a világ dőlt össze, csak fel kell készülnünk a megváltozó élethelyzetekre

Tudnunk kell a helyén kezelni a bezártságot – Jó, ha van a tarsolyban pár új hobbi és megvalósítatlan ötlet
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Dr. Buda Botond ideggyógyásszal beszélgettünk a ránk váró időszak pszichés nehézségeiről és a várható változásokról. Tippeket is adott, hogyan küzdjük le a bezártság okozta szorongást.

Dr. Buda Botond - Ideggyógyász, c. egyetemi docens
Nagy Ákos Balázs
A szabad sajtó nem létezhet nélküled. Támogasd a Nyugat.hu-t!
Támogatom

Az első fontos dolog, hogy meg kell különböztetnünk a járvány okozta stresszt a valódi pánikbetegségtől.

A testi tünetek mindenki számára ismerősek lehetnek: szapora szívverés, nyomás a mellkasban, nehézlégzés, gyomorgörcs, gombóc a torokban, evés- és alvászavar. Valós stresszhelyzetekben azonban ezek a tünetek teljesen természetesek - ilyen helyzet lehet például, ha haldoklik egy szerettünk, megcsal a párunk, vagy munkanélkülivé válunk. Több millió éves evolúció eredménye, hogy szervezetünkben ilyenkor megkondul a vészharang.

„Heló haver, nézz körül, mert valami nagyon nincs rendben! Jöjj rá, mi lehet az és sürgősen találj ki valami megoldást!”

Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha ezek a tünetek váratlanul és látszólag indokolatlanul törnek ránk. Az, hogy világjárvány tombol, recseg a gazdaság, a boltokban a polcok üresek és várhatóan hetekre be leszünk zárva otthonunkba, reális ok a stresszre.

Tovább súlyosbítja a körülményeket, hogy egy ilyen krízishelyzetre nem volt felkészülve a világ - főleg a nyugati jóléti társadalom. Valamivel több, mint 100 évvel ezelőtt a spanyolnátha volt talán az utolsó járvány, ami végigsöpört a világon. Mostanra elhitettük magunkkal, hogy urai vagyunk környezetünknek és már nem fenyegethet minket ilyen veszély. A koronavírus most egy jókora pofon volt - rá kellett ébrednünk, hogy valójában még mindig ki vagyunk szolgáltatva a természetnek és betegségeknek.

A karanténban és a kijárási tilalomban az a legrosszabb, hogy elveszítjük a szabadság érzetét.

Sokak számára a most következő időszak nem igazán fog eltérni attól, ahogy eddig éltek. A munkából haza esve felpattintanak egy sört, felcsapják lábukat a dohányzóasztalra és meccset vagy filmet néznek. A különbség azonban mégis drámai, mert eddig abban a tudatban nem mentek el otthonról szabadidejükben, hogy egyébként bármikor megtehetnék. A szabadság ilyen fokú korlátozása - még ha indokolt is - sokakban komoly frusztrációt okozhat majd.

TV nézés
science news

A szociális izoláció sem könnyíti majd a helyzetet.

Az ember alapvetően szociális lény. Szerves részét képezi az életünknek, hogy reggel munkába menet diskurálunk kicsit a szomszéddal, munkahelyünkön folyamatosan kommunikálunk kollégáinkkal, este elmegyünk egy sörre a barátainkkal, hétvégén pedig meglátogatjuk a rokonokat. Rossz hatással lehet pszichés egészségünkre, hogy átmenetileg ezek a kapcsolatok megszakadnak, illetve legjobb esetben is virtuális platformra terelődnek.

Dr. Buda Botond azt tanácsolja, hogy igyekezzünk minél inkább kihasználni a technika adta lehetőségeket, és keressünk alternatívákat a kommunikációra. Telefon, chat vagy webkamerás hívás - ezek mind enyhíthetnek az izoláltság érzésén.

Jó, ha van a tarsolyban néhány hobbi és megvalósítatlan ötlet.

A karantén és kijárási tilalom legnehezebb és társas kapcsolatainkra is legveszélyesebb része a nyakunkba szakadó temérdek szabadidő lesz. Elsőre butaságnak hangozhat - ki ne örülne több szabadidőnek és kevesebb munkának?

Az igazság azonban az, hogy legtöbbünknek már van egy jól bejáratott napi rutinja. Amíg dolgozunk, nem kérdés, hogy mivel megy el az időnk. Munka után haza megyünk, fáradtak vagyunk, pihenünk - nincs időnk unatkozni.

Most azonban jó, ha betárazunk néhány új hobbit vagy megvalósítatlan ötletet, esetleg bővítjük érdeklődési körünket. Azok sínylik meg legjobban az ilyen időszakokat, akiknek szűk az érdeklődési körül, szabadidős tevékenységeik – kis túlzással persze – a létfenntartás és fajfenntartás iránti igények kielégítésére korlátozódnak. Heteken keresztül a nap 24 óráját mégsem üthetjük el evéssel és szexszel.

Kijárni ugyan nem lehet majd, de a szabad levegő nem tiltott.

A feszültségre az is rátehet egy lapáttal, hogy éppen tavaszodik, egyre hosszabbak a nappalok, egyre jobb az idő - más esetben ilyenkor indulnak az első kirándulások, városnézések, naphosszat parkban pihenések.

A kikapcsolódás ezen formáira most sajnos nem lesz lehetőségünk, de aki kertes házban lakik, próbáljon meg minél több időt tölteni a szabad levegőn. Még ha nem is csinál mást, mint amit a házban csinálna - olvas, rejtvényt fejt vagy a telefonján játszik - igyekezzen saját kertjében tenni ezt.

olvasás a szabadban
gardening know how

A magyar lakosság egy jelentős része, aki társasházban vagy panelben lakik, nem tud kimenni a kertbe, de a teraszon, erkélyen, gangon is több időt tölthet, mint a lakásba bezárva. A friss levegő és a napsütés nem csak testi egészségünk számára elengedhetetlen, de a közérzetünknek is nagyon jót tesz.

A legfontosabb, hogy ne fásuljunk bele a bezártságba és semmit tevésbe, igyekezzünk fenntartani társas kapcsolatainkat, legyünk toleránsabbak és próbáljunk meg nem az agyára menni családtagjainknak. Mint minden mást, némi felkészüléssel ezt az időszakot is át fogjuk vészelni.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Életmód

Hirdetés