„Ajjaj, nem lesz lazac nagyhatalom Magyarország. Zalaegerszeg pedig nem lesz a lazactermelés fővárosa…” – írta Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos, ellenzéki országgyűlési képviselő. Hadházy azt írta, Sagyibó Viktor állítólag visszaadta azt a 2.9 milliárdot (!), amit EU-s támogatásból egy “innovatív lazacfarmra” kapott. Az eredeti terv az volt, hogy fémtartályokban tenyésztenek évi ezer tonna lazacot exportra Zalaegerszegen.
A politikust Zalaegerszeg polgármestere arról tájékoztatta, hogy a cég, amely 2022 őszén el akarta kezdeni felépíteni a farmot, végül nem vette meg a várostól a kiszemelt telket sem.
A pénzt azért fizették vissza, mert a kicsúsztak volna a támogatáshoz kapcsolódó elszámolási határidőből.
Hadházy megjegyezte, a lazacfarm terve korábban a kormánynak is igen kedves volt, kiemelt beruházássá is nyilvánította, de már a kezdetekben több akadály is volt: az évi ezer tonnás haltermeléshez szükséges vízmennyiség befolyásolta volna a közcélú vízhasználatot, és megkétszereződtek a költségek is, amit az uniós támogatással sem tudtak ellensúlyozni.
Az ellenzéki képviselő által közzétett polgármesteri válaszlevélből kiderült, a cég nem tett le teljesen a tervről: költségcsökkentési és fenntarthatósági szempontok alapján újratervezik, és keresik a banki finanszírozás lehetőségét.
Azt már a HVG jegyzi meg cikkében, a friss (vagy fagyasztott) egész lazac 2021-ben a 218. volt a világkereskedelemben megforduló összes termék körében, összesen 15,3 milliárd dolláros (akkori árfolyamon több mint 5300 milliárd forint) forgalmával a világkereskedelem 0,073 százalékát adta.
A legnagyobb exportőr Norvégia, amely a világ lazaexportjának csaknem a felét (46,9 százalék) adja. Érdekesség, hogy az összes Magyarországról kivitt haltermék értéke épphogy elérte 2021-ben a norvég lazackivitel 350-ed részét.
