Egy szép napos délelőtt kocsiba pattantunk és meg sem álltunk Sárvárig, ahol egy lelkes olvasónk várt minket kertjében. Heni éjt nappallá téve, esőben és szélben is szépítgeti, bővítgeti és rendben tartja kertjét, a kemény munka pedig természetesen meg is látszik. Többen is csodájára járnak, így mi sem tehettünk mást, meglátogattuk és beszélgettünk vele a kertről, ami több számára, mint egyszerű hobbi.
„Egyszer nagyon-nagyon régen megfogadtam, hogy nekem kertes házam lesz, amit úgy szerettem volna megcsinálni, hogy nekem szép legyen. Végül nagyjából 9 évvel ezelőtt sikerült is ez, akkor ide költözhettem és végre elkezdhettem az alakítgatást is. Addigra igazából már majdnem mindent megálmodtam és azóta mindennap dolgozom rajta, hogy olyan legyen, mint amit én elképzeltem” – kezdi Heni.
És hogy mivel kezdődött az egész, mi volt az alapötlet? Hát a kertitó. Heni azt mondja, mindenképp szeretett volna egyet, természetesen halakkal együtt. De a halakat nem volt olyan egyszerű megszerezni, mint azt gondolta.
„Egyszerűen nem tudtam halat szerezni, egy évig üres volt a tó. Aztán kiderült, hogy édesanyámék kertszomszédjának vannak halai. Hat darabot adott a Marika és végül lett egy csomó. Most 198 halam van, folyamatosan fejben tartom. Akkor egyébként megfogadtam, hogy akinek kell, az szóljon és én nagyon szívesen adok halat. Sokat elosztogattam már, csak sajnálom őket, mert mindig megijednek, amikor kiveszek közülük néhányat” – meséli.
A tó után pedig szépen sorban jöttek az újabbnál újabb ötletek, például az, hogy teljesen ki kellene takarítani az udvart, ami amúgy nem volt egyszerű feladat, hiszen tele volt mindenféle fákkal.
Amikor pedig végre üres volt a placc, jöhetett minden más is, mint mondjuk a fű. De egyenetlen volt a talaj, rendezgetni kellett azt és így lett egy csomó plusz föld, meg ugyebár a tó miatt is. Úgyhogy végül csináltak két dombocskát, amiket beültettek növényekkel.
„Mindig próbálunk egyszerűen gondolkozni és úgy vagyunk vele, hogy valami úgyis kialakul majd. Hatalmas élmény volt elkezdni csinálgatni a kertet. Nagyon sokat segítenek a szülők is, ezért pedig rettentő hálás vagyok” – mondja Heni.
Utána adott volt, hogy legyenek tuják is, amik adnak egy kis privát széfrát és elrejtik őket a kíváncsi szemek elől. Heni azt mondja, fontos volt számára, hogy olyan növényeket ültessenek, amik egyszerűen kezelhetők és nincs velük sok macera.
De azért a kedvenc virágai sem maradhattak ki. Az egyik a rózsa, amiből nincs kifejezetten sok, de ennyi pont szépen elfér a kertben. Másik kedvence pedig az orgona, ami a kert hátsó részében kapott helyet, de már elvirágzott, így azt nem csodálhattuk meg teljes pompájában.
De nem csak a növényeké a főszerep Heni kertjében, van ugyanis egy rakás szobor is. Ezeket javarészt az internetről rendelte, de mindegyik jelent számára valamit. Van például szerencsehozó oszlop, ilyet mindenképpen szeretett volna. Aztán ott van egy, amit ő csak „hátsó szomszédasszonynak” hív.
Na meg persze a tóhoz is kellett egy vízhordó hölgy, ő viszont sajnos balesetes, valamiért nem tudják belevezetni a slagot, így egyelőre nem igazi vízhordó.
„Aztán jött a Dávid szobor, mert egy srác is kell a csajokhoz. Szóval így apránként összeálltak a gondolatok. A kert első része, a kapunál például sokáig üres volt. Nem siettem el a dolgot és végül a négy évszakra esett a választásom, mert magába foglalja az ember életét is” – meséli.
Azt mondja, olyan nincs, hogy ne lenne mit csinálni. Mindig sok tennivaló van, most éppen vissza kellene vágni például több növényt is, kellene kavicsot hozni, meg kell emelni a szegélyt, és elromlott a szivattyú meg az öntözőrendszer is, ezeket is meg kell javítani. De ez már csak akarat és idő kérdése, akarat pedig van, az idő az már más kérdés, de így is megoldják.
„Sokan mondják, hogy 'Ó Heni, hát ez rendben van' meg hogy 'Mit tudsz itt csinálni?', de csak nevetek, mert amikor én körbenézek, mindig találok valamit, amit cserélni, javítani, rendezni kell. De azt hiszem, ez már az egyszerűbb része” – vallja.
„Kint vagyok mindennap minimum 1 órát este, de van, hogy 4-5 órát is dolgozom. Nem olyan sok ez, szeretem gondozgatni és rendben tartani a kertet. Örülök, hogy sikerült megvalósítani az álmomat, egyáltalán nem teher, imádok kint lenni. Nem számít se eső, se szél, mindegy milyen idő van. Azt szoktuk mondani, hogy dolgozni lehet éjjel-nappal is, a lényeg, hogy szépüljön a kert” – meséli nevetve.
Heninek egyébként nincs kifejezetten kedvenc része a kertben, mindent egyformán szeret. De ha mégis választani kell, talán a tavat mondaná, hiszen mégiscsak ezzel kezdődött minden.
Ön is büszke a kertjére és megmutatná a nagyvilágnak?
Mi most nem keressük a legszebb vasi kertet, szimplán csak várjuk bátor vasi olvasóink jelentkezését a jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu e-mail címre vagy Messenger-üzenetben! Mutassa meg, hogy mennyire büszke munkájára!
