2012. október 10-től hatályos a szerencsejátékokról szóló törvény módosítása, ami a nyerőgépek, játéktermek és e-kaszinók üzemeltetését tiltja. A pénznyerő automatákat azóta csak koncessziós alapon működő játékkaszinókban lehet működtetni, amiből a törvény módosításakor három volt az országban, és alapításukat a jövőben sokkal szigorúbb szabályokhoz kötik. Évente 70 milliárddal kevesebb kerül az államkasszába, mégis meglépték.
Horribilis veszteségek mindenhol
A döntés miatt 40 ezer ember lett egyik napról a másikra munkanélküli. Több ezer nyerőgép (rulettasztal, pókerautomata, stb.) várja letakarva szebb napjait. Azonnali kárként 130,5 milliárd forintot becsültek, a gépek elértéktelenedése 16,5 milliárd, az üzemeltetéshez és a játékosok kiszolgálásához szükséges összes eszközpark 10 milliárd forint körülire tehető. Az ingatlanok értékvesztését 2,5 milliárd forintra teszi a Szerencsejáték Szövetség.
A játékadó kiesésével évi 35-40 milliárd forintot, ezen felül pedig 2 milliárd forint iparűzési adót vett ki a kormány a költségvetésből, s további 24 milliárd forintra taksálják a szektorban dolgozó alkalmazottak után fizetett személyi jövedelemadót, míg 1,5 milliárdra a társasági adót. Arról már nem is beszélve, hogy az elbocsátott alkalmazottak után nagyjából 4 milliárd forintnyi munkanélküli segélyt kell folyósítani, amennyiben ők nem találnak/találtak munkát. Munkalehetőség pedig köztudottan kevés van. A Magyar Szerencsejáték Szövetség pertársaságot alapított a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében.
Az Európai Bizottság már vizsgálódik
A Magyar Szerencsejáték Szövetség és a hoppon maradt üzemeltetők az Alkotmánybíróságnál és az ombudsmannál, illetve ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourgban is keresik igazukat. Az Európai Bizottság már vizsgálja az elfogadott szerencsejáték törvény módosítását, a nyerőgépek azonnali betiltását megalapozó anyagokat bekérték a magyar kormánytól.
2012 decemberében Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, álláspontja szerint jogokat és alapelvet sért a törvény, így annak megsemmisítését kérte. Az iparágban dolgozó vállalkozók tulajdonhoz való jogát, a bizalomvédelmet és a jogszabály hatályba léptetésekor adott kellő felkészülési időt is figyelmen hagyta a tiltás.
Az esetet cifrázza, hogy a jelenlegi kormány kidolgozott egy szerveralapú üzemeltetést és valós idejű hatósági kontrollt biztosító törvényt (illetve annak júniusi végrehajtási rendeletét), erre sokan készülni kezdtek, megközelítőleg 1200 vállalkozás fejlesztésekbe fektette pénzét, majd közölték velük, hogy mindezt feleslegesen tették.
A szombathelyi kaszinók is lehúzták a rolót
Felkerestünk több szombathelyi kaszinót és játéktermet, jelenleg mind zárva tart, a gépek bent várják a sötétben sorsukat. A tulajdonosok most az alkotmánybírósági döntést várják, már ha addig kibírják a zárt ajtók okozta veszteséget. A termekben dolgozókat természetesen ahogy lehetett próbálták más munkahelyre áthelyezni, de sajnos így is elkerülhetetlenek voltak az elbocsátások. Többen is vannak, akik sok év után most teljesen más jellegű munkát végeznek. Az ügyben a játékterem-tulajdonosok közül senki sem akart névvel nyilatkozni.
"Saját kézre játsszák"
Kérdés, hogy mi lehet az oka a lépésnek. A hivatalos indok a tiltásra az, hogy a hátrányos helyzetű emberek ne szórják a segélyt és minden pénzüket a gépekbe. Akadnak azonban, akik ezzel a magyarázattal nem elégszenek meg, s úgy vélik, hogy a törvényhozók saját zsebre akarják formálni a törvényeket, hogy "ők se maradjanak" ki a nyereségből. Más források szerint is saját kézre játsszák a bevételeket, ugyanis a megmaradt három kaszinóból kettőben is résztulajdonos a Szerencsejáték Zrt., így pedig nincs konkurencia. Vannak persze olyanok is, akik Orbán Viktor Videoton-imádatában látják az indokot, ugyanis a kormányváltás óta nagyon jól megy a csapatnak, és egyik erős ellenfelük, a debreceni Loki fő szponzora a szerencsejáték-iparból élt, s ha kiszáll a csapat mögül, akkor az eladja játékosait, elgyengül. Pletykálják azt is, hogy az MSZP-s érdekeltségeket-pénzeket vágták ezzel el. Ezek azonban csak találgatások, a hivatalos indokláson kívül biztosat senki nem tud.
Hasonló döntések ráadásul más országokban is születtek, csak kicsit máshogy. Az orosz parlament például néhány éve betiltotta a pénznyerő automaták üzemeltetését, de két és fél év éves türelmi időt hagyott az ágazat szereplőinek. Ausztriában a 4 éves átmeneti időszakot követően koncessziós pályázatokkal és a települések lélekszámának nagyságától függően szabályozták újra a piacot. Kanadában állami monopólium lett a pénznyerő automata üzemeltetés, de az állam minden befektetését megtérítette a vállalkozásoknak.
