Közel 338 milliárd forintot fog elkölteni a Budapesti Fejlesztési Központ a Déli Körvasút egyetlen szakaszára, a költségek pedig felborzolták még a sokat látott szakemberek kedélyeit is a G7 szerint.
A szeptember 3-án kihirdetett közbeszerzési eredmény szerint a beruházás nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. lett, az alvállalkozók között pedig további Mészáros-érdekeltségek szerepelnek, de a speciális gépparkja miatt szinte nélkülözhetetlen, állami tulajdonú MÁV FKG Kft. epizódszerephez jut.
A projekt főbb elemei közé tartozik a tervezés és engedélyeztetési feladatokon túl 6 kilométernyi szakasz fejlesztése, 1950 méteren harmadik, 1730 méteren pedig harmadik és negyedik vágány kiépítése, a pályasebesség 80-ról 100 kilométer/órára emelése, biztosítóberendezések, zajvédőfalak, valamint két új állomás a dél-budai Nádorkerten és a dél-pesti Közvágóhídnál.
A lapnak név nélkül nyilatkozó szakértők alapján azt írják, hogy még a városi környezetbeli költségesebb építkezés sem indokolja, hogy 338 milliárd forintba kerüljön a vasútfejlesztés egyetlen szakasza.
A költségek érzékeltetésére érdemes összevetni, mennyibe kerültek más nyugati országokban – a magyar árszínvonalnál egyébként magasabb környezetben – a vasúti nagyberuházások költségei.
Mivel a meglévő két sínpályát is újakra cserélik, ezért érdemes 26,5 milliárd forinttal számolni egyetlen kilométernyi pálya költségét.
Ehhez képest egyetlen kilométere
• a 300-320 km/órás sebességre képes Le Mans-Rennes TGV vasútnak 3,3 milliárd forintba,
• a bécsi új főpályaudvar esetében 3,4 milliárd forintba,
• Budapest-Belgrád vasút 1,9 milliárd forintba fog kerülni (ha nem lesz áremelkedés).
A felhozott példáknál érdemes figyelembe venni, hogy a kiépítés technológiája, a terepviszonyok és a nyomvonal beépítettsége befolyásolja a kilométerenként árat. Bécs ebből a szempontból jó összehasonlítási alap a G7 szerint, a pályaudvar teljes beruházási költsége 340 milliárd forint volt mai árfolyamon - foglalja össze a Forbes.