1918, 1945 és 1956 után is megindultak a nehéz körülmények között élő, sokszor éhező magyar gyerekekkel a vonatok a gazdag Nyugat felé. A szombathelyi Bodó Judit helytörténész az ő útjukat, kinti létüket kutatja.
Most, amikor Ukrajnából menekülnek a nők és a gyerekek Magyarországra, felidézzük azokat a korszakokat, amikor magyar gyerekek szorultak segítségre.
Bodó Judit a szombathelyi Puskás Tivadar Szakképző Iskola tanára, helytörténész. Egy könyvben olvasott először a kislányról, akit társaival együtt „Nyugatra” vittek egy jobb életet megtapasztalni. Így kezdett el érdeklődni a téma után.
Ifjúsági regények mesélnek a gyerekvonatok történetéről.
Mészáros D. Zsolt
Most Judittal a Nyugat.hu főszerkesztője, Roznár Gyöngyi beszélgetett arról:
Mely korszakokban kerültek ki a magyar gyerekek főleg Belgiumba, Svájcba és Angliába?
Mi alapján választották ki számukra azokat a családokat, akik befogadták és étellel, kultúrával is „feltáplálták” őket?
Hogyan próbálta a más országba került kis Bibó Istvánnak édesanyja megőrizni a magyarság tudatát? Milyen volt odakinn a magyar gyerekek élete és mennyien maradtak kint közülük?
Ki volt a szombathelyi Knebel Miklós, aki a gyerekvonatok egyik szervezője, majd Belgiumban gyerekmentő lett?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
