Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban pedig 2050-től növelik a korhatárt 69 év 9 hónapra.
Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjat igényelni, de minél korábban igénylik, annál kisebb lesz az összeg.
Felmerül a kérdés, várható-e, hogy Magyarországon is emelik a jelenleg 65 évben meghatározott nyugdíjkorhatárt? A válasz röviden: nem - írja a nyugdíjguru.hu.
Utolsók vagyunk az Európai Unióban
A korhatár emelését a várható élettartam, pontosabban a nyugdíjba vonulás után várható, egészségben letöltött évek száma alapján számítják ki az Európai Unióban. Amiben nem állunk jól, konkrétan az uniós országok között a legutolsók vagyunk.
Az Európai Unióban a 65 éves férfiak várható további élettartama átlagosan 17,3 év, míg a nőké 20,9 év. Ugyanakkor a magyar férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 13,2 évet, a nők pedig 17,3 évet élnek.
Magyarországon a 65 éves kort a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éri meg, de az egészségben eltöltött további évek száma rendkívül alacsony, csupán 4,9 év.
Magyarországon 2010-ben a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Azonban
az elmúlt évtizedben a nyugdíjkorhatár gyorsabban nőtt, mint a várható további élettartam, így jelenleg nincs közvetlen szükség a korhatár további emelésére.
Az EU azt javasolja Magyarországnak, hogy a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor a nyugdíjkorhatár is csökkenhetne. Így akár
ismét 65 év alatt lehetne a magyarországi nyugdíjkorhatár.
