A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 6-a és 12-e között 1100 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta, hogy mit gondolnak a magyar választok a kormányhoz közel álló háttéremberekről. A kutatás eredménye alapján elmondható, hogy a megkérdezettek meglehetősen jól ismerik a nem választott háttérembereket is, különösen Andy Vajnát és Simicska Lajost, akiknek a tevékenységét tízből kilenc választópolgár meg tudja ítélni.
Miért is?
A háttéremberek azonban nem számítanak különösen népszerűnek, sőt, mindannyian jóval az 50 pontos határ alatt teljesítettek, így inkább negatív a megítélésük. A legkedveltebb Széles Gábor, aki a 100 pontos skálán 41 pontot kapott. Viszont róla is csak a Fidesz szavazói gondolják, hogy
a tevékenysége inkább előreviszi az ország dolgait
, minden más csoport róla is inkább negatívan vélekedik.
A Fidesz elmúlt több mint öt éves kormányzása alatt meglehetősen átalakul a hatalomgyakorlás szerkezete. A korábban tapasztaltnál nagyobb befolyáshoz és hatalomhoz jutottak olyan gazdasági-politikai szereplők, akik nem rendelkeznek választói felhatalmazással. Ezzel a lépéssel a Fidesz alternatív erőközpontokat hoz létre, amelyek működése még a szokásos kormányzati tevékenységeknél is átláthatatlanabb helyzeteket eredményez. Azonban, mivel e személyek és csoportok működése kötődik a kormánypárthoz, és vissza is hat annak megítélésére, fontosnak látták ezen jelenség kutatását - függetlenül attól, hogy talán unortodoxnak hat, lévén ezen szereplők nem választhatóak.
Az eredmények
A vizsgáltak közül a legismertebb háttérember Andy Vajna és Simicska Lajos - őket tízből kilenc válaszadó ismeri. Ez kiemelkedően magas ismertségnek számít, ennél kevés politikus ismertebb, csak miniszterelnökök, régóta regnáló pártelnökök tartoznak ebbe a ligába. Még a miniszterek, volt miniszterek többségét is kevesebben ismerik ennél.
Kevéssé ismertnek számít Nyerges Zsolt és Garancsi István - őket a megkérdezettek némileg kevesebb mint fele ismeri. Nyerges esetében ezt az átlagosnál is visszahúzódóbb életmódja magyarázza, Garancsi esetében pedig az, hogy még csak nem régóta van ebben a szerepben. Hasonlóan
új játékos
még Tiborcz István is, azonban őt a bulvárszereplései már most az ismertségi középliga aljára repítették.A középmezőnyben található még az átlagos befutott politikusok 60-70 százalékos ismertségével Habony Árpád, Mészáros Lőrinc és Széles Gábor.
Korántsem teljesítenek ilyen jól a háttéremberek a népszerűség tekintetében. Mindegyikük 50 pontnál kevesebbet kapott a válaszadóktól, így egyértelműen inkább népszerűtlennek mondhatóak.
A leginkább kedveltebb 41 ponttal Széles Gábor, akit a Fidesz-szavazók 55 pontos támogatása emelt ilyen magasságokba. Ez az egyetlen pozitív tartományban található eredmény a teljes kutatásban. Ezt valószínűleg a Békemenetnek nyújtott személyes és anyagi támogatásnak köszönheti, illetve annak, hogy kevés korrupciós botránnyal fonódott össze a neve.
A legkevésbé népszerű Habony Áprád, Mészáros Lőrinc és Andy Vajna - ők mindannyian 30 pontnál is kevesebbet kaptak a válaszadóktól. A megítélésüknek láthatóan nem tettek jót az üzleti tevékenységeikhez kapcsolódó botrányok, illetve az átlagostól eltérő életvitelük.
Népszerűség tekintetében a középmezőnyhöz tartozik - 30 pont körüli értékekkel - Tiborcz István, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Garancsi István. Simicska megítélését nyilván árnyalja a kormánnyal és Orbánnal zajló összetűzése - ennek okán jó pár társadalmi csoport némileg kedvezőbben ítéli meg. A másik három háttérember esetén az alacsonyabb ismertségük magyarázhatja ezen értékeket.
Mit jelent a népszerűség?
Mivel a politikában a háttéremberek szerepe más, mint a választott tisztségviselőké, ezért az ő
népszerűségükön
némileg mást kell érteni, mint a politikusok esetében. Ezért más módon is kutattak: itt nem kérdezhetjük sem a szokásosSzívesen látná-e politikai szerepben?
vagy aSzimpatikus-e önnek?
kérdéseket, hiszen ők a szó klasszikus értelmében nem politikusok, és így nem is kell szimpatikusoknak lenniük.Azonban egy pártközeli háttéremberről egy választó jogosan várhatja el azt, hogy
tevékenységével előrébb vigye az ország dolgait
- így hát ezzel a kérdéssel mérték a népszerűségüket. A megkérdezettek 1-től 5-ig, iskolai osztályzatokkal értékelhettek, majd az eredményeket a feldolgozás során átlagolták, és egy 0-100 pontig tartó skálára konvertálták. 50 pont felett számít valaki inkább népszerűnek, míg 50 pont alatt inkább népszerűtlen.Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2015. augusztus 6-12-e között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1100 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
