Zavar támadt az erőben, és ez mindenki számára világossá vált Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján. A megbeszélésen szóba kerülhetett a kormány RTL Klub elleni reklámadós akciója, az új orosz embargó, és az ukrán válság is.
A sajtótájékoztatóról elmaradt a közös nyilatkozat és Merkel többször is odaszúrt Orbánnak, aki igyekezett nem tudomást venni a kritikákról, de azért helyenként megpróbált visszavágni. Összességében az elmondható, hogy feleknek alig volt közölnivalójuk a nyilvánosság felé, ez is sejteti, hogy a megbeszélésen pattanásig feszültek az idegek. De vajon mi a problémája Merkelnek Orbánnal?
A túlzottan baráti viszony a putyini Oroszországgal
Az Oroszországot sújtó embargó ügyében közös akaratot mutatott Merkel és Orbán, mert az EU-nak fontos az egységes fellépés. Azonban a belpolitikai kérdésekben már nem volt meg ez az összhang a két vezető között. Orbán lépéselőnyre tett szert azzal, hogy csak az orosz gáz kérdéskörében volt hajlandó közös tájékoztatást adni, így a Paks 2 körüli kínos kérdéseket elkerülhette.
Azonban az orosz gáz kérdésének megítélése is konfliktusforrásnak bizonyult. Orbán többször is elismételte, hogy a magyar gazdaság nem működik orosz gáz nélkül. Angela Merkel szerint azonban túlzók ezek a kijelentések, és jelezte, gázt nem csak Oroszországból lehet beszerezni Európában. Igaz, hogy az Északi Áramlaton Németországba is ugyanaz a Gazprom gáz jut el, mint hazánkba, de a német infrastruktúra sokkal szerteágazóbb, így egyrészt az oroszok kevésbé tudják őket zsarolni a gázcsapok elzárásával, másrészt Németország megújuló energiás potenciálja a legnagyobb Európában.
Tiszteletet a civileknek és a médiának!
Merkel kiosztott egy sallert Orbánnak a civilek és a média miatt is, amikor azt mondta: ha egy kormány széles többséggel rendelkezik, akkor értékelni kell a média, a társadalom és a civil szféra szerepét is. Angela Merkel azt is jelezte, hogy budapesti látogatása során civilekkel is találkozni fog – ugyanis meghívták az Andrássy Egyetemen tartott előadásra.
Ezzel Merkel német belpolitikai üzenetet is küldött, mivel nem hagyta szó nélkül a német sajtóban gyakori témaként megjelenő magyar civilvegzálás és média befolyásolást. A német kancellár ezzel egyértelművé tette, hogy ellenzi a norvég alapos ügyeket és az azok mögötti kormányfelfogást is.
Akkor most létezik olyan, hogy illiberális demokrácia?
Angela Merkel újságíró kérdésre azt mondta: „az illiberális szóval a demokrácia tekintetében nem tudok mit kezdeni”. Orbán tavaly augusztusban nyilatkozta, hogy illiberális államot épít, de a német kancellár megjegyzése szerint ez a törekvés demokratikus keretek közt értelmezhetetlen. Merkel elmondta, a pártjának, a CDU-nak három gyökere van: a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív, ezzel utalt arra, hogy az illiberálisnak nincs helye az általa képviselt értékek között. Orbán ezt megkontrázta egy makacs megjegyzéssel, ami szerint ha a demokrácia szükségszerűen liberális, akkor azzal privilégiumot követelnek egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adhatunk meg. Ebből egyértelmű, hogy Orbán Viktor nem ismeri a demokrácia fogalmát.
A megbízhatatlanság jótékony gazdasági hatásai
A gazdasági ügyekkel sem volt minden rendben, annak ellenére, hogy a sajtótájékoztató elején mindkét vezető áradozott egy sort a magyar-német gazdasági kapcsolatokról. Azonban Merkelnek ezen a téren is akadt egy fontos észrevétele, ami szerint a német befektetők szeretik, ha megbízható keretfeltételekkel találkoznak. A német kancellár ezzel utalt az elmúlt öt évben folyamatosan romló magyar jogbiztonságra és a kormányzati szintig érő korrupciós botrányokra (kitiltási ügy például).