Abban nőttünk fel, hogy az orosz balettnél nincs káprázatosabb, a színpadi műfajok koronázatlan királynője. Száz év kőkemény munka van benne. Egy-egy előadás olyan, mint a szamurájkard: számtalan munkaóra, kikristályosodott kultúra, generációk tapasztalata koncentrálódik minden darabban.
A történet a 20. század kezdetén indult, amikor az európai balett központja Oroszország lett. Legkiválóbb művészei Petipa, Ivanov, majd Fokin, Nyizsinszkij, Franciaországban Gyagilev voltak. Utóbbi kora legkitűnőbb táncművészeit, koreográfusait, zeneszerzőit (Sztravinszkij, Ravel, Prokofjev stb.) gyűjtötte maga köré. Hiába fújtak aztán vörös szelek, az orosz balett önálló organizmus maradt a birodalomban. Jelentős előadásai, művészei és iskolái a keleti blokkon kívül is ismertek voltak. A klasszikus táncszínházi hagyomány és a magas minőség védjegyükké vált, egyedi és roppant igényes koreográfiával, százéves színpadi tudással, káprázatos díszletekkel keltenek azóta is világszerte osztatlan bámulatot.
Légiesség és kifinomult stílus, klasszikus köntös – belénk ivódott, az orosz balettre érdemes befizetni magunkat. Nem csoda hát, hogy nem csak a környékről, más megyékből is idezarándokoltak tegnap este Szombathelyre, hogy egyszer az életben igazi, orosz balettet láthassanak. Íme, képgalériánkban mesélünk a hangulatról...
A Moszkvai Városi Balettről
A Moszkvai Városi Balett társulata a poszt-szovjet orosz rendszerváltás kulturális életének egyik legszebb gyümölcse: 1988-ban állami támogatás nélkül, teljesen magánforrásokból jött létre, és működik a mai napig. Debütálásukra 1989-ben került sor a dél-koreai fővárosban, Szöulban. Azóta az egyik legtöbbet turnézó orosz zenés színházi társulattá nőtte ki magát. Alapítása óta fellépett a többi között Belgium, Ciprus, Egyiptom, Hollandia, Hong-Kong, Írország, Izrael, Japán, Észtország, Kína, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Nagy-Britannia és nem utolsó sorban Oroszország nemzeti hangversenytermeiben és fesztiválszínpadain.