Ha kimondjuk a kis Vas megyei település, Ostffyasszonyfa nevét, akkor a legtöbb embernek az ottani Pannonia-Ring versenypálya, esetleg a szélerőmű , vagy az jut eszébe, hogy Petőfi töltött itt egy kis időt fiatalkorában. Pedig a falu határában található egy 6000 négyszögöles terület, ahol az első világháború alatt a monarchia egyik legnagyobb, Császári és Királyi Hadifogolytábora működött. A táborból ma már semmi sem látszik, helyét elfoglalta a hadifogolytemető. Azoknak a sírjaival, akik a táborban haltak meg. A terület, amint a tábor volt, valójában Nagysimonyihoz tartozik, csak az ostffyasszonyfai vasútállomással volt összekötve.
A foglyok is építették
A temető felé vezető úton csak egy apró tábla jelzi, hogy a fák mögött ott van a temető. Pedig anno még külön vasútvonal is vezetett a táborhoz - , mára már elbontották.
Amikor Riesz József mérnökkari százados 1915 májusának elején eldöntötte, hogy Ostffyasszonyfa melletti Lánkapuszta lesz a legjobb hely a hadifogolytábornak, magyar iparosok, és maguk a szerb és orosz hadifoglyok kezdték építeni - akik a sitkei alaptáborban laktak -, majd néhány hónap alatt el is készült a barakkváros.
Működése négy éve alatt több mint százezer hadifogoly élt itt. Egy időben 40-50 ezer embert fért el barakkokban, ahol volt víz, villany, csatorna és még kórház is. Mégis a nyomor és a sokféle betegség tizedelte a foglyokat.
A foglyokat nemzetiségük szerint helyeztek el a 31,5x10 méter alapterületű épületekben. Főleg orosz, olasz, szerb és román katonák kerültek ide.
A kor tekintélytisztelete azonban itt is működött, a tisztek külön helyet kaptak és sokkal jobb körülmények között élhettek.
Foglyokkal pótolták a férfihiányt
A háború magával hozta a front mögötti férfihiányt is, ezért a szomszédos településeken sokszor dolgoztak, és a környékbeli földeken is rendszeresen feltűntek a foglyok. A táborban is dolgozhattak. Asztalos-, lakatos-, cipész-, szabó- és kosárfonóműhelyük volt. Sőt, még saját tábori pénzt is létrehoztak.
A tábor vízellátása is annyira korszerű volt, mint bármelyik nagyvárosnak az akkori Magyarországon, még a szennyvíztisztításról is gondoskodtak. Saját villamosközpontot működtettek. Mindezzel érték el, hogy a monarchia egyik legnagyobb és legkorszerűbb tábora legyen az ostffyasszonyfai.
A temetőről évtizedekig hallgattak
A két világháború közt kegyelettel őrizték a temetőt, aztán évtizedeken át hallgattak a táborról, a temetőről, katonák emlékéről. A rendszerváltás szele kellett ahhoz, hogy 1980-as években megmentsék az enyészettől a sírokat.
1989 óta pedig minden évben halottak napi megemlékezést tartanak itt. Katonai tiszteletadással, ökumenikus gyászszertartással emlékeznek a háborúból soha haza nem tért, idegen földben nyugvó katonákra.
A temető díszes vaskapujától egyenes út vezet a központi obeliszkig, de számos emlékmű is található ott, különféle nemzetek anyanyelvén írt feliratokkal. A tömegsírok mellett 5600 katonai jelvénnyel ellátott sírkő is van. Az ostffyasszonyfai temető közel 15 ezer katona nyughelye.
